Horgászat, most és mindörökké...

2017 július 10, hétfő

A múltkori süllős este óta nem volt hasonlóan jó pecám. Illetve jó volt, de nem túl halas. :) Bár ezért csak a kitartásom hiányát okolhatom... Ahogy megyünk bele a nyárba, az aktív kikapcsolódásnak fenntartott szeletből egyre nagyobbat kanyarítok le a passzív pihenésre.
Ha meg marad bennem elég szufla a meló után, akkor meg egyéb tényezők akadályozzák a horgászatot. Mint pár hete, amikor a barátommal a Tiszára mentünk. Ahogy meg volt az indulási terv, úgy elkezdett fájni a fogam, hogy csillagokat láttam. És hullámzó intenzitással ki is tartott végig. Mondanom sem kell, hogy másnapra persze elmúlt. Így azóta sem mentem dokihoz. :)) Jött-ment bennem a fájdalom, ahogy én a Tisza parton, de úgy éreztem csak erőlködöm. Szürkületben egy kis süllő jött, éjszaka pár érdeklődés felszínen, egy leakadt balin és hajnalban egy másfeles süllőt sikerült mindösszesen.

Tisza

Fogfájás közben

Júni utolsó hétvégéjét megint a Tiszán töltöttük Kingával. Leginkább a fürdés, bográcsolás, és éjszakai peca volt a tervben. Ebből aztán a bográcsolás ugrott a viharos szél miatt. A fürdést is csak módjával a magas víz okán. A peca többé kevésbe összejött, bár a két éjjel összesen nem voltam annyit kint amennyit egy éjszakán kellene. :)A balinok azért megmentették a horgász becsületet. Érdekes, hogy mennyi kis süllő van a területen. A nagyobbak meg szinte teljesen eltűntek évek óta. Ennek ellenére erőltettem, mert még élénken élt bennem a leakadt nagy süllővel való találkozás. Nem kellett volna kapaszkodni bele, mert a harcsára több esély volt, legalább is péntek éjszaka.

Mindig azt hiszem: Na majd jövőre!

Szóval a balinok. Hát igen, azért rájuk lehet számítani. Ha könnyedén áll is neki az ember, azért párat össze lehet csipegetni azon a részen többnyire. Mondjuk van mikor könyörögni kell nekik is.

Becsület balinok

Aztán szombat reggel lenéztem a csatira. Az esős, hűvös idő kedvezni szokott a nyári csukázásnak. De nem most. Kilencre még a nap is kisütött és löttyedt meleg lett. Előtte az esőben meg a gyaloglással ment el az idő nagy része, egy olyan helyen ahol jó szokott lenni ilyenkor. De most helyet is alig találtam. Nem horgásszák idén azt a részt, így nincsenek lyukak a nádban. + a hínár is burjánzik a békanyállal egyetemben. Az ellen meg semmi nem jó. Azért nézelődtem, hátha látok valamit. Csukát nem, de láttam minden mást. A nád takarásában óvatosan sétálva láttam pontyokat, az egyik verte a 4 kilót. Balinok is járőröztek, de néhány gyenge dobáspróba után hagytam őket. Nem tudtam volna kivenni ha akasztok is egyet. Két helyen törtem helyet a nádban, de ott utána halat nem láttam. Majd legközelebb jó lesz talán. Egy amur tépte a nádat odébb, de ahogy közelebb mentem, hogy lefotózzam megugrott. Utána egy szabadabb részen végre tudtam dobni párat. Egy idei kis csuka, utána nem sokkal meg egy kis balin vert oda a nem éppen nekik méretezett kanálnak. :) Egy jobb toló hullám jelezte azért, hogy volt ott jobb hal is, de nem bírtam rávenni, hogy egyen. Dobtam neki mindent. Lehet, hogy balin volt. Arra meg más szerkó kellett volna itt.

Túl korán ment el a vihar

Ülve repülve

Szivar

Visszafelé, egy csapat hal napozott egy hínár folt mellett. Először azt hittem balinok, de közelebb érve láttam a sötét pikkelyeket. Utána amurra tippeltem, de nagyon egyen méretűek voltak és nem is nagyok. Kb 1-1.5 kilósak lehettek. Így, hogy aludtam rá azt mondom, hogy nagy domik voltak. Főleg azért mert a vízbe melléjük ejtett fa darabkára rámozdultak, nem pedig elriadtak.