fishingeverywhere

Fish come in three sizes: small, medium and the one that got away

Május aranyai...

 

Az esőből nem volt hiány mostanában.  De hát ugye a májusi eső aranyat ér, mondják. Kell is földnek, víznek...főleg víznek :) A másik? De ne szaladjak ennyire előre....A sikeres múltheti kenu tesztünk utáni pecákról lesz szó, amikor is Zsolttal azt vizsgáltuk, hogy milyen, egy átbukó víz mögötti beszívó áramlatban tehetetlenül beszívódni :))  De nem lett úszás a vége.   Stabil kis jószág. Fel is avattuk pár karccal, így már nem kell rá annyira vigyázni.

 

Másnap a Köröst vettem célba, mert a hétvégét a szüleimnél szerettem volna tölteni,és tőlük már nincs túl messze. Na meg a Tisza úgy beáradt, hogy az nekem már sok volt. Két éjszakát terveztem, de a szombati özönvíz esőzések miatt lehetetlen volt a közlekedés, így csak  péntek éjszaka pecáztam.  Kingát is vittem, de talán el sem hagyta a hálózsákját, no meg az anyós ülést. :)  A jó idő mindenkit kicsalt a partra, így világosban nem is dobáltam, csak nézegettem a múltkor csónakból tetszetős részeket. Egy zavaros áradásban kerestem a helyem. Végül egy, Zsolt által mutatott helyen kezdtem már sötétben. És mint utóbb kiderült itt is végeztem.  A szélében volt gazdagon kishal és ennek hangot is adtak a süllők, balinok, de a bokrok miatt nem igazán tudtam megdobni. Egy szabad parti részen meg annyi busa volt, hogy ott nem láttam értelmét a pecának. Végül nagy nehezen kicsikartam pár kapást j-9 -el. Egy 3.5 -es kis hari meg egy 45 centis süllő ki is jött egy fotóra.  Nem volt egy pörgős peca, de nem is erőlködtem nagyon.

 

 

A héten az erős melegedés, na meg Zsolt szép süllője miatt is már igen csak bizsergett a horgász ösztönöm. Így egyik este le is mentem a Dunára, egy olyan helyre ahova elég ritkán járok, mert viszonylag szűk vízállás tartományban érdemes meghorgászni. A mostani a felső határa. Egy méterrel kisebbnél meg már nincs jó vize. Passzív pecára voltam kényszerítve, mert mellesben két megszokott kövön állva nyomtam. 3 órán át :) Az első kettőn semmi nem volt, pedig élt a víz. Még világosban pukkant a süllő a bokrok között, de nem bírtam fogni. Ahogy besötétedett úgy jöttek egyre közelebb. A folyás szélén vonuló küszök is repültek olykor, és komoly toló hullámok jelezték, hogy jár a hal. Bent mélyen az ártéren már ívott a ponty is. Befelé jövet  láttam egy kb 8-10kilósat .... szép volt.

 

 

 

Kezdtem aggódni ahogy ment az idő. Túl sokáig nem maradhatok és filóztam magamban, hogy min variáljak. Az eddig erőltetett shad-ot cseréltem egy cdj-re és a lassabb oldalon húztam, mikor brutál ütés után jó húzás kaptam. Keményen akadt, jónak éreztem és szigorúan fárasztottam. Na itt derül ki, hogy ki a profi. Én ugyanis nem gondolkozva, csak azon járt az eszem, hogy a kő rézsűt elkerülve magasba tartva fárasszak, de azt elfelejtettem, hogy a másik cdj van fent aminek gyári horgai vannak. Pedig tudtam, hogy nem süllő van a horgon.  Perecbe hajlott finom bottal, nulla mozgástérrel  pumpáltam. Egy darabig folyáson melóztunk, de utána sikerült felhúzni és befordítani a visszaforgó áramlatba. Az erős húzásra, a harcsa farka luftot csapott és utána megijedt és kitört. Ahogy ráfeszültem megint, megkönnyebbült a cucc.........Két ága is kihajlott a horognak. Kb. 15 kiló körüli lehetett :(  úgy kb 120-140centi nyálka volt a zsinóron.

 

Na mindegy. Elkönyveltem, hogy elbénáztam a dolgot és betudtam egy jó kalandnak.  Pedig még nem volt vége a bénázási hullámnak. A következő fél órában két jó süllőt is akasztottam. Mindkettő leakadt. Az egyik kb. méteres pórázon vert oda és nem is ütöttem meg a kitartott bottal, csak puhán húztam be mikor rázott egyet és elment.  A másik bent vert oda és jónak is éreztem, de pár pumpa után ez is elment. Ekkor már azt hittem, hogy eret vágok magamon és a Dunára bízom magam.. :)  ennyi halam egy kupacban még nem ment el soha. Azt hittem, hogy ennyi, na jó ennyi volt, kész, pech cunami..  stb.  De kb 10 perc múlva megint kapás. El sem hittem, hogy megint halam van és ez már meg is lett!!!!  Egy faroktőig 84 centis, úgy 7-8 kiló körüli süllőt húztam magamhoz. A parti fűben még egy pillanatra megakadt, ahol csapott párat de ott már résen voltam és rávetődtem :)  A balszerencse sorozat végére egy nagy szerencse is beköszönt.. A kapcsom kinyílt, talán amikor a fűbe akadt vagy előbb nem tudom. De a wobbler csak úgy leesett róla miután kivettem a szájából. Pedig tuti kapocs, semmi gond nem szokott lenni vele.

 

 

 

 

A kapocs nyitva...  pfuuu!!  :)

 

Durva este volt. Szerencsém van hogy ott lehettem. Miután visszatettem, még dobtam párat levezetésnek, de hamar eljöttem.  Nekem ez a  peca, május aranya. Bár lehettem volna ügyesebb...

 

Tegnap ugyanott nulláztam egy nagyot. Talán az apadás, vagy más nem tudom.

 

Üdv. És görbüljön!

Barnabás

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fishingeverywhere.blog.hu/api/trackback/id/tr6513883212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

fishingeverywhere

Két megszállott pecaőrült-pergetőhorgász. Duna,Tisza,Körös,csatornák, Balaton.

Friss topikok

süti beállítások módosítása