Azt már leírtam, hogy a Balaton nekem egyenlő a csukával, de persze minden ragadozó halra eredményesen lehet pecázni. Kősüllő szempontjából, ha jókor jársz jó helyen és a helyi erők még nem pucolták ki teljesen a mólókat, darabszámban igen szép eredményeket lehet elérni. Csónakkal persze más a helyzet, de nekem ez még kimaradt a Balatonon. A méret már hagy némi kívánnivalót maga után, de ha vki igazán nagy kövest akar fogni, arra ott van a Duna. Augusztus-szeptemberben a fővárosi Dunán felszíni wobblerekkel nagyon szép kövesek eshetnek be, akár 40+-osak is. Egy időben jártam ősszel a dunai öblöket is, de ami ott megy ilyenkor az nem az én gyomromnak való, szóval leszoktam róla.

 

Sajnos minden kép rossz lett róla... Majd előkeresek egyszer régebbi képeket is. Ebben az időszakban menetrendszerűen jönnek a nagyok.

A Balatonon pedig nincs újdonság a nap alatt. A csalikban sincs, ugyanaz működik nekem is, mint mindenki másnak. Pici gumihalak, apró tviszterek, néha kisebb vertikális wobblerek. Én nem használok külön botot erre, ugyanazzal űzöm, mint a dunai süllőzést, balinozást, még a zsinór is ugyanaz, 15-ös PP. Lehet finomabb cuccal több halat fognék meg, vagy több kapásom lenne, de pár órás pecával mindig összejön 10-15 darab, szóval nekem ez elég. Ha DS-t használok, csak akkor kötök előkét, de az is semmi extra: 30-as monofil, aztán hadd szóljon. Saját tapasztalatom csak annyi, hogy a mólók környékén a DS jobban adja a halat, mint a hagyományos gumihalak.  Egyik pecámon volt kontraindikátor is, egy helyi srác pici gumihallal pecázott, míg én DS-vel, ő 3-at fogott, nekem 10 fölött jött aznap. Hároson pedig a carolina rig működött évekkel ezelőtt az 5-6 méteres vízen.

A DS-vel már barátkozom egy ideje. Szoktam gumikkal horgászni, de nem ez a kedvenc módszerem. Ugyanakkor mindig próbálok alkalmazkodni a helyzethez és olyasmiket kipróbálni, ami adott esetben nem triviális, de ha végiggondolja az ember, hogy azt a  helyet hogy tudja a legoptimálisabban meghorgászni, adja magát. Így jött számomra a DS a Dunán, ahol a bokrok alját nagyon hatékonyan és ami a legfontosabb kevés elakadással tudom meghorgászni. Ha gumihalat, wobblert engedek be ugyanarra a részre, azok jó eséllyel elakadnak. Szerintem két nagyon fontos dolog van a pecában, amihez kell érzék, tapasztalat és ha minden úgy van, ahogy kigondoltam akkor jön a pozitív visszacsatolás. Az egyik a hely. Általában keresem azokat a részeket, amiket nem horgásznak és ha látom benne a halat, akkor hajlandó vagyok több napot is beleölni, míg ki nem tapasztalom, mi a megfelelő vízállás és csali oda. A másik pedig a módszer. Gyakran futok bele abba, hogy tudom, hogy ott van a hal, de nem eszik meg semmit, egészen addig, míg meg nem találom azt a csalit, amit azon a vízmélységben, sodrásban, stb. a legjobban tudok vezetni. Na ilyenkor a visszajelzés nagyon gyors, általában az addig kuka hely 1.-2. dobásra adja a halat, amit utána több is követhet. Ez a süllő pl. ilyen volt, egyben az első DS süllőm a Dunán. Gyönyörűen beszippantotta a gumit, ki sem látszott a szájából. Előtte ezt a helyet már gumihallal és wobblerrel is szórtam, de rávágásom se volt.

De ez is ugyanonnan jött: