A múlthét végén erősen gondolkodtam, hogy hova menjek. Az esők miatt bezavarosodott folyó, nagy lutri lehet ennél a pecánál ha túl nagy mértékű. A vízügy oldalán figyeltem az óránkénti vízállás adatokat. "B" terv a Tisza volt, de végül nem volt rá szükség, mert nem mutatott számottevő változást.

Ezért jó eséllyel bíztam is benne, hogy nem egy saras áradat fogad, és így is volt.... Az estét, domolykózós terepszemlének akartam szánni, mert 1-2 éve hanyagolom ezt a szakaszt és ez alatt sokat változott. Több helyet megnéztem és egy jó szakaszon végig is dobáltam, még balinokat is cserkeltem de valahogy nem adta. Pár kapás, néhány lekövetés és kis domi után egy értékelhető domolykó sikerült csak.

A nap lemenőben volt már és úgy döntöttem, hogy a további dzsungelharc helyett megnézem a múltkor eredményes márnás helyszínt. Jó döntés volt....  Nem ragozom sokáig..  :) Csak annyit, hogy sötétedésig talán egy óra volt még, és ezalatt kb.  10 kapás volt amiből 4 lett meg. Ezen felül kettő is leakadt a kis jig fejjel szerelt rák utánzatról, ezért utána inkább a wobblereket erőltettem.  Még a simán húzottra is odavertek többször, de csak egyet fogtam így, ami a legkisebb is volt egyben.  A keresztben sodortatott és a folyással lassan eresztett csali, volt az amit úgy ahogy megettek.    De  beszéljenek a képek...

Sötétben nem folytattam, mert annyira közel kellett dobni a bokrokhoz, hogy az nem sikerült volna beakadások nélkül. Helyette füleltem egy kicsit domira, ami azt jelenti, hogy pár ígéretes részen hallgatózva, a gyanús hangokra és az esetleges rablásokra dobok rá...   nem egy pörgős peca, de annál izgalmasabb. Most azonban elég csendes volt az éjszakai vízfelszín ezért gyorsan meguntam, de egy szebbet azért sikerült levadászni így is...

Kelés még derengés előtt, és egy sodrós részen próbálok domizni....nem adja, viszont látok egy érdekes dolgot. Köveken bukik át a víz egy sóder zátony felett, és ott ívnak a halak. Nem tudom megállapítani, hogy milyenek mert messze vannak de elég nagyok, kb 50-80 dekás hosszúkás forma halak azok. Próbálok közelebb menni, de túl mély a víz, így csak távolról nézem őket a reggeli homályban. Közben meglátok egy hódot, amint közelít ahhoz a részhez ahol a köveken bukik át a víz, és azt az én oldalamon kerüli. Kíváncsian nézem, mert egy rövid szakaszon annyira sekély, hogy talán a 10 centit sem éri el a mélység ahol át akar haladni. Úszik lefelé és hozza víz is sebesen de amikor a sekélyre ér, az addig normál szélességű teste ellaposodik. Mint aki behúzza a hasát, csak a behúzott rész oldalra türemkedik ki... ezzel ellapítva az egész testét. Úgy szánkázik el a kövek felett, úgy hullámozva mint egy ázott papírlap a sebes folyásban...  Tökre tetszett!!  Én is ki akarom próbálni....de az én hasammal !!?...  :D

Még napfelkelte előtt átmegyek a márnázni, mert fárasztani akarok.. jót fárasztani :) Útközben azért beugrik két közepes domi. A márnák viszont nem partnerek. Bökdösik, oda-oda ütnek, de nem eszik meg a wobblert. Egy órát is kitartok eredmény nélkül mikor úgy döntök, hogy visszarakom a kis gumirákot. Csak nem hagyományos jig-re, hanem chebu. fejre szerelt füles horogra szúrom. Hátha a laza kapcsolat és a rövidebb szár miatt jobban tartja a halat. Párat dobok vele próba képen és tetszik. Közben egy márnás bukásra leszek figyelmes lejjebb úgy 50 méterrel. Csodálkozom mert ott már elég sekély, de a zavarosabb víz miatt most biztos bátrabbak. Átmegyek és sokkal jobbnak is érzem, mert könnyebb a fenék közelében tartani a csalit. Néhány dobás után, egyszer belenyúl valami, ekkor megtartom egy helyben és hagyom lesüllyedni, majd emelek egy nagyot és lassan visszaeresztettem...ekkor nyúl bele megint és majdnem kiveszi a kezemből a botot...  :)  Indul a móka, ami jó hosszúra is nyúlik mert mint kiderült, a széria legnagyobbjával van dolgom... a bothoz mértem és itthon centiztem le a botot. Meglepődöm mert 67 centit mérek... :)

A jó csata után, itt akár be is fejezhettem volna.... de nem sikerült :)  Pár kapás tartotta bennem a lendületet, halat azonban már nem tudtam fogni többet. Így amikor a nap a bokrok fölé magasodott és megsütötte a vizet, eljöttem....

A  tegnap estét is elmárnáztam.

  Volt két botreccsentős kapás és egy ki is jött, ezért kitartottam. Kár volt, mert ezzel kifújt a dolog. Na de sebaj, így reggel könnyebb volt ott hagyni a" tuti" helyet és nagy reményekkel eredtem a domik nyomába. Ami 3 óra kúszás-mászás után is csak két kis balin és két apró domi mellett, két kis-közepes sikerült nagy nehezen.  Az este még tiszta víz, reggelre  habos lett és zavaros. Olyan furcsán habos, ami nem természetes. Talán ezért is volt tök süket...  A márnás helyen fejeztem be, hátha lesz valami, de miután egy órát húztam, vontam, sodortattam és görgettem wobblerrel meg a kis plasztik rákkal, totál esemény nélkül,.... feladtam.  9-kor már olyan perzselő napsütés volt, hogy azt hittem még vízben állva is rám olvad a melles..   Úgyhogy, tipli...  :) 

Egy ideig most magam mögött hagyom ezt a fajta pecát. Merőben más van tervben a következő hétvégére.  Nagyon remélem, hogy összejön és lesz is miről beszámolni... :)  addig is.... görbüljön!

Barnabás