Nagyon vártam a csukatilalom végét. Mint mindig. :D A terv is az volt, mint minden évben: pár napot rászánni a keresésre, remélhetőleg egy-két szép példánnyal összefutni. Aki régóta horgászik, annak nem kell elmesélni, mennyire más tud lenni két egymást követő szezon. A horgászatban pedig hatványozottan igaz a mondás: kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni. Idén mégis kicsit visszaköszöntek a tavalyi tapasztalatok, de természetesen ami tavaly működött, az idén végül nem adta a halat.

Első nap 8 fokos volt a víz, akkor köszöntött még csak be a jó idő. A tavalyi nagyhalas pályákat erőltettem, de szinte 0 eredménnyel. Két kapásom volt, az egyik meg sem akadt, a másik a lábam előtt verte le magát. Egy ötvenesforma csuka rázta ki a horgot a part mellett. Erőltettem a tavaly szebb halakat adó nagyobb csalikat, de minimális volt az érdeklődés. Váltani mindig tudni kell, én ezen a napon még nem tudtam, annyira bíztam az előző évi "slágerekben". Ebben biztos közrejátszott az is, hogy tavaly egy nap egy-két kapás volt, de az szinte mind jó hal volt...

Mivel első alkalommal kishalat sem nagyon láttam, hagytam pár napot melegedni a vizet, hátha... Kemény 9 fokosra emelkedett a vízhőmérséklet a következő kíséreltre. :D Teljesen új stratégiával futottam neki. Elengedtem a múlt évi nyerőket és közepes vagy annál kicsit nagyobb gumikkal mentem neki a napnak. A tavalyi első nap ezekről a csalikról szólt. Sok kapással és egy megakasztott 3 kiló körüli csukával, ami elment végül. A nap közepéig szinte semmi, aztán a szokásos kajaidőben megelevenedtek. Egymás után jöttek a kapások, talán egy óra alatt volt 6 kapásom, abból hármat akasztottam meg, ebből kettő pár másodperc után távozott, egyet viszont vagy fél percig fárasztottam mire kereket oldott. 2x ki is ugrott, jó 20 méterre tőlem. Akkor olyan jó 3asnak esetleg 4esnek néztem, azonban a következő napi halat kivéve inkább 4-es 5-ös formára módosítanám utólag. Persze nem ugrás közben ment el, hanem egyszer csak fárasztás közben leakadt. Akasztáskor két olyat vertem neki oda biztos ami biztos alapon, hogy csak na, de hiába... Addigra már meg is patkoltam a 11 centis gumit, de azzal még akasztásig sem jutottam. A napot 7 rávágással és ismét 0 hallal zártam. Nehéz volt másnap rászánnom magam az "újrakezdésre", de a halak ott voltak, egyszerűen béna voltam, vagy nem volt szerencsém, vagy a kettő együtt. Természetesen sok csalit úsztattam, de csak a gumikra akadt érdeklődés, ezért az idő 90%-ban ezeket dobtam.

 Másnap aztán minden ott folytatódott, ahol előző nap abbamaradt. Gyorsan begyűjtöttem két rávágást, persze egyik sem akadt. Aztán még egyet, amire akkora luftot ütöttem, hogy majdnem hanyatt estem. :D A vadiúj gumik addigra már úgy néztek ki, mintha legalább egy tucat halat fogtam volna velük. Aztán a "kajaidő" előtt feltettem egy kicsit nagyobb gumit, hátha. Talán a második dobásra megkaptam azt az ütést amiben végre bennemaradt a bot rendesen. Ez volt a 13. kapásom a három nap alatt. Mivel ki sem tudtam mozdítani, egyből tudtam, hogy jó hal lesz. Amikor elindult a nád felé, akkor meg már biztos voltam benne. Kapaszkodtam rendesen a 7-28-as botomba és vadul imádkoztam, hogy ne menjen el. Tudtam, hogy ez lesz az a hal, amiért 3 napig dobáltam. Az első kirohanás után szintén kb. 20 méterre felfeküdt a víztetőre, akkor olyan jó 4esnek néztem. (később emiatt gondoltam azt, hogy az előző napi nagyobb lehetett, mint első blikkre gondoltam) Spicc persze egyből le, nehogy ugorjon. Mikor közelebb ért ráadásul láttam, hogy ez is szájszéles, volt kézremegés rendesen. A szák tőlem 10 méterre, fék lazára, araszolás a szákért. Összesen 5-ször tört ki, mire bele tudtam imádkozni a szákba. Alig fért bele. Megvolt amiért jöttem.Szerintem nem kell ecsetelnem Nektek, mennyire jó érzés, amikor mész mint egy megszállott, mert tudod, hogy ott van valahol az a HAL és a végén beadja... Ez volt a 3. év zsinórban, mikor a szezonkezdet megadta a jó csukát, bár idén kellett a legtöbbet mennem érte. 94 centi volt, a 6 kilót biztos ütötte, talán a 7-et is. Gyors fotók, arra jött egy -mint kiderült operatőr- úriember és csinált a halról egy igazán jó képet. Végre egy szép csukámról lett egy olyan igazi beletartós képem... :D

Szokás szerint a visszaengedés után már csak pecázgattam. Volt még 2 kapásom, amiből egy 45-ös forma kijött. Egyelőre el is engedtem a csukákat.

A hétvégén tettem egy domis kört, nagyon szerény eredménnyel. Egy kapásom volt, egy jó 30asforma meg is akadt. Majd gondoltam ránézek a holtág harcsáira, de ez is eredménytelennek bizonyult. Lecsúsztunk a bodorkákról, mikor mentem már a kárászok ívtak. Nem is állt ki rájuk harcsa. Ez volt az első kajakos pecám idén és az első dobás-hal átok ismét bejött nálam. Alighogy vízre tettem a kajakot 15 méterre ívott is a hal. Rádobtam és első dobásra leverte egy 50esforma nagyon vékony csuka. Aztán a nap be is fejeződött mielőtt igazán elkezdődött volna. Ez az egy kapásom volt egész nap.

Azért nem panaszkodom. Szeretem a tavaszt. :)