Másfél hete volt, mikor végre apadt és tisztult annyit a kertek alatt a víz, hogy megkockáztathassak egy kis gázlós pecát. A kedvenc helyem felé igyekszem, amit már messziről kémlelve minden érzékkel rajta vagyok...mikor fura hangok ütik meg fülem. Szaporábbra veszem a lépteket az egyre fogyatkozó ösvényen, amin bizony erősen látszik az elhanyagolás. Hetek óta nem tapostam, így úrrá lett rajta a növényzet, amiben mostanra a vérszívók teljes armadája jelen van. Főleg így a kora esti szürkületben. A legújabb idei kedvencem a kullancs invázión kívül, a púposszúnyogok. Ami egy pillanat alatt és észrevétlenül megcsapol, nagy és vérző léket hagyva maga után. Idén mintha sokkal átfogóbb populációval rendelkezne mint régebben. Sebaj... jópár csepp vérrel kicsit megkönnyebbülve ereszkedem le a partra, ahonnan a víz zúgásától már jól elkülönülő, rendhagyó csobogást hallani... Paff neki... ívás van a gázlón. Kerülve egy nagyot, másik szögből jobban rálátni.... mik lehetnek azok? 1-2 perc múlva jövök rá, hogy domolykók! ...Július 4-én. A legkorábbi domi ívásra utaló jeleket idén, valahol ápr.11-12-i hétvégén láttam a felső szakaszon. Bosszankodtam is, mert kiesett a legjobb szakasz és vele csorbult a tilalom előtti peca. Erre most majd 3 hónappal később, ugyanazon tépelődöm... igaz, 20km-el lejjebb. :D Fura... de a lényeg, hogy csinálják amit kell és jó alkalom volt, hogy egy kis betekintés nyerjek a helyi állományba. A környékük, de főleg az alattuk lévő zátony elvágója meg rogyásig volt kishallal, ami azért bevonzott pár nem ívó érdeklődőt is... : )
Reggel egy másik részt megpróbálva inkább a balinokra építettem. Nem voltak együttműködőek, mert nem ott voltak :D Ezért gyors helyváltoztatás és némi keresgélést követően azért összejött a napi balin. Mindazonáltal tök hülyére vettek. Csomó kapás volt felszínire, de valahogy nem úgy evett... egy szem ballert sikerült ezen a reggelen kézbe is venni. Ráfogtam az éjszakai esőtől zavarosabb vízre de legbelül éreztem, hogy csak korábban kellett volna kijönni és nem csak a felszínit erőltetni ...csak nem sikerült elengedni. : ) Gyorsan meleg lett, korán be is mentem...
Az elmúlt hétvégére már komolyabban készültem. Tisztuló víz és a lezajló ívás miatt éhes halakkal számolva, nagy tervekkel érkeztem meg péntek este. Persze amiről 100km-re álmodozik az ember, az elég ritkán szokott úgy lenni a valóságban... :D de ez is a jó benne.. Fura, de gombatéren ugyan ezt élem át... rokon szakma. A medárdi esőknek és egy ismerősnek köszönhetően sokat megismertem, de ebbe nem mennék most bele. Csak pár képet bebiggyesztenék ide, mert elég érdekes jószágok...
Na de irány inkább a part...
A víz egy centit sem tisztult és bár a kertek alatt befejezték az ívást, lejjebb viszont ahol az idő nagyobb részét szántam, még jobban rákapcsoltak a fiúk-lányok... :D Így újfent nem sikerült teljes erőbedobással belevetni magam a pecába, viszont cserébe gyönyörködhettem bennük sokat és még többet... az állóképek persze nem adják vissza, de azért jó valamire. Közel nem mehettem, a 25x zoom-hoz pedig már állvány kellene, főleg a szúnyogtámadások közepette... : )
A hétvégi 5 etapon, a 7-8 különböző részen majdnem mindenhol találkoztam ívással. A csúcson lehetett, azt hiszem... Mint ahogy a szarvasbogarak is elemükben vannak már hetek óta. Életemben ennyit nem láttam még, és elég érdekes élmény az ahogy a parti ösvényen szembe repül veled egy hím, ami akkora mint egy kisebb veréb és úgy berreg mint egy csapágyas drón... vagy máskor, amikor csak simán a fejedre esik és rögtön támadó állásba vágja magát... :D
...na de vissza a pecára.
2 reggel, 3 este...nem kevés. Sok halat láttam és egy hidegfront is kettévágta a hétvégét. Volt olyan helyzet amikor azt mondtam, hogy na most... szét fogom magam. Mégsem.... bénázás, szakítás, szákból kiugrások és sok-sok leakadt hal. Vagy a másnap, amikor a tuti helyről úgy menekültem, hogy kapás sem volt és egy semmit mondó részen megállva kicsit, egyből volt néhány hal. A felszínit nem ették úgy, a normál domis csalikat párosával verik a kicsik... a márna tépi le a 8 centis minnow-t, míg a márnás helyeken, márnára hangolva meg csak 1-2 ütés. Majd egy szép balin durrant oda a fenéken döcögő ducinak és nekifutásból a rövid pórázon le is veri magát. Csuka viszi el a balinnak felszínen tépett csalit míg a csukának szánt crank-et meg beesőre leveszi a domi. Tiszta katyvasz, vagy csak simán béna a pecás? Nem tudom. Annak ellenére, hogy sokat anyázott...jól érezte magát annyi bizonyos.... :D
Minden nap más és más, mint ahogy minden év is. A mostani kicsit jobban különbözik a korábbi néhánytól, de az élmény ugyan az. Még ha többet is kell menni érte. Mit hoz a következő hétvége? Terv hegyek....de minek is mert úgy is minden máshogy alakul. Tök bizonytalan, de már nagyon várom... : )
Sziasztok!!
Barna
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bandita11 2020.07.16. 20:44:23
Barnabás.. 2020.07.16. 21:05:32
: ) Köszönöm szépen! Öröm és büszkeség is, hogy így látod... a téma ott hever mindenütt, én csak egy bepárásodott kompaktot kattogtatok össze vissza... :D
Mosoni Horgász 2020.07.17. 06:04:07
Most mifelénk az sincs, porzik az erdő alja mint az öregasszony pi... (pincéje)
Azok a képek. Tényleg igaz, érdemes lenne valami pályázaton megfuttatni. Érzéked van hozzá!
Jó volt igy hajnalban benézni.
Barnabás.. 2020.07.17. 09:30:30
Mostanra itt is kiszáradt minden és vége a "nagy"termőhullámnak. 3 hete voltak csúcson, akkor tényleg volt szinte minden... Nagy reményekkel várom most már inkább az őszi dömpinget : )