Este van. Hallani a távoli dörgéseket és a megerősödő szelet, miközben a gép elé ülök. Lassan fel sem tűnik szinte, annyira mindennapossá vált. Ilyen ez az év...de lehet, hogy most ilyen évek jönnek...?  Fura? Vagy csak elszoktunk tőle az elmúlt aszályos nyarakon...?  Nem tudom.  Mindenesetre feladja a leckét a kis folyókon is rendesen. A vízállás grafikon mint a hullámvasút és amikor azt hiszed na majd talán most,...  Jön a következő saras áradat... Ezekről a rövidke kedvező időszakokról szól idén nekem a peca ott, ahol legszívesebben töltöm a szabad időm. Ahol nem kell küzdeni a helyért, nem kell oda nem illő figurákat kerülgetni és kicsit el lehet bújni a világ elől. Ahol nagyot meríthetek abból a fajta magányból ami számomra a horgászat vagy csak a kintlét, akár egy kirándulás igazi esszenciája. ...de nem ragozom hisz tudjátok.. : )

Az elmúlt 2 hétvége pont két áradás közé sikeredett és bár az elsőn még a zavaros víz miatt inkább a környéket jártuk, a mostanin meg húgommal közös programok voltak napirenden, mégis mindkét alkalommal igyekeztem edzésben maradni peca terén is... mert akármennyire jó együtt evezni, kisvasutazni, kirándulni, a nap csak akkor lehet teljes ha legalább egy kevés hal is van benne ugyebár... : )

Mostanra kicsit összemosódtak már az élmények, de néhány kimagasló történést azért sikerül felidézni. Mint pl. egy reggeli bénázást, amikor a felső részt tűztem ki célul, mert tudományosan kitaláltam, hogy ott biztos tisztább lesz a víz. Persze még zavarosabb volt mint nálunk.. :D  de 20km kocsikázás után nem akartam egyből hátat fordítani neki, amit végül is jól tettem, és bár a nagy pecát csak dobástávnyira sikerült megközelíteni, mégis király volt...  Rögtön sikerült begyűjteni pár kisebb és közepes domit majd néhány balinos akció után egy meg is akadt, de félúton lemaradt...hmm  van ilyen, semmi extra eddig. Mentem lefelé. Pár domis akció banánra, de semmi komoly. Nem látnak rendesen és nem is akarják igazán, csak úgy ímmel-ámmal követgetik. Van azért 1-2 jobb hal is közöttük amit szebb burványok jeleznek. Elérve egy mélyebb részhez kezdődnek az izgalmasabb dolgok. Bedőlt fa ágai közül araszol ki éppen a csali, amikor öblös buffanással szedi le valami. Kicsit bealszom a kapást, de emelésre ott a súly. Méghozzá milyen...és jobban beleállva már csattan is a harcsafarok a víztetőn. Bakker!!...emelem de nem jön, a 8-23 kevés és rögtön érzem is az ágakat, majd rúg és elakad. Kicsit várok, de tudom már nincs hal a végén... -1 banán és gondolatban már temetem. Nagyon fogy mostanában így belemegyek olyan szitukba is a visszaszerzéséért amibe másért nem tenném ès  már vetkőzöm is mert a melles oda kevés. A zsinórt követve olyan másfél méter mélyen találom meg egy ágba akadva... kicsit megroppant, de javítható. Örömöm határtalan olyannyira, hogy el is felejtem fotózni... a harcsa elvesztése ami talán pár kiló max 5-6 körül lehetett nem is izgat....na jó ez csak kamu :D

 Mire rendezem magam megnyugszik a pálya, de reményem nem sok maradt. Kicsit fordulva egy másik bedőlt fát veszek célba, alig pár méterre a korábbitól. Néhányat tempóz csak a csali amikor leveszi valami és érzem, hogy bár ez nem hari de jó hal, méghozzá jobb domira tippelek. Ami gyorsan be is bizonyosodik, mert feljön középen egy kövér, kiló feletti jószág. Kicsit terelgetem, de az egyik burványban megkönnyebbül a cucc...Ekkor már  kezdtem kicsit szarul lenni, de ez az érzés elég gyorsan semmivé lett mikor még mindig ugyan onnan dobva megint ráduplázott valami és másodikra meg is akadt. Majd kapaszkodva a botba rögtön a szaladó fékhez kaptam, mert a fába vette az irányt. Szerencsére nem sikerült neki és kemény huzavona után feljött egy pillanatra, megmutatni magát a gyönyörű, nagy balin. Majd még percekig kitartott...de vesztett. Kemény menet volt a bedőlt fák között és igazán kellett az előzmények után...

Mivel ez vasárnapra esett és hirtelen nem is értem, hogy miért ezzel kezdtem, mert az ezt megelőző két napban sem maradtam azért peca nélkül. A péntek reggeli kisvasutazás, a fürdés és gombatúra... (amin nem mellesleg megtaláltuk az első valamire való pöfinket.. : )  ...ami után még este sikerült levonszoltam magam a partra is. Egy sekély zátonyos rész volt a cél a zavaros víz miatt, mert ott olyankor is jobban reagálnak a felszínire. Jobb hal ritkán szokott jönni, bár itt rögtön eszembe is jut az egy héttel korábbi rapid pecám ugyanitt. Akkor csak 5 dobásra volt szükség ugyanígy a nap tökéletes lezárására. Amikor egy bedőlt fa ágai között szedte le a banánt egy nagyon agresszív rávágással a környék nagygóréja...

Most is ebben bízva? Vagy csak mert közel van és a mozdulatok vagy inkább egy csendes esti levezetésnek szánva a nap megkoronázására. Mind kiderült nem is feleslegesen... sok kapás volt. A szebbek viszont most csak gyenge érdeklődéssel reagáltak. A jórészt kisebb domik elől nem győztem elrángatni a banánt és így is volt, hogy felakadt egy-egy. Majd ahogy azért lenni szokott jött 1-2 fotóérett  hal is...

Másnap reggel már korán kimentem, mert este úgy tűnt mintha tisztulna a víz. Az alsó szakaszon a megszokott kezdő helyemre érve tisztázom magamban, hogy bizony nem. Semmivel sem lett tisztább, ennek ellenére jól alakult. Gpepp békával kezdtem mert még sötét volt a felszínihez. Gyorsan ráragadt két kis domi, ami után megtartottam inkább ill. csak sodortattam egy gödörben márnára. Tavasszal fogtam már vele, még tilalomban amikor szinte csak tesztelgettem az akkor megkapott csalikat....ezért most is szántam rá pár percet, de nem volt semmi nem hiszem, hogy lett volna most ott márna.

Még a tavaszi tesztalany... : )

Közben kivilágosodott és élettel telt meg a környék. Gyorsan be is indult a buli, de sokáig csak gyönyörű rávágások borzolták az idegeim. Majd végre az egyikben a bot is benne maradt és utána még néhányszor, egy kivétellel szinte egy helyben állva... néha a lustaság is kifizetődő, de inkább a menni és menni ami működik, mert többnyire kevés hal tartózkodik egy kupacban és sokszor nagyon rövid az intenzív kapás időszak. Könnyű lemaradni róla... Persze ha van egy konkrét hal, egy jó hal egy adott helyen amit szeretnék megfogni, arra néha időt kell szánni. Persze akkor tudni kell elengedni a sokhalas etapot.

Az esti etap a kertek alatt nagyon rövid volt, de mivel jó társaságban telt ezért mindenképp emlékezetes maradt... :D Pár kisebb domi, néhány kapás és egy szép balin tette fel a pontot az I-re..  a feje tele volt élősködővel amit a padmalyban bujkálása közben szedhetett össze. Ahonnan a banánra is kirobbant...  Ő még fog szerepelni a továbbiakban :D

 Ugyanis másnap este indulás előtt nem bírtam ki, hogy ne ugorjak le megint. A szokásommal szembe menve, a közelsége miatt kivételesen ugyan oda mentem vissza... ahol egy kisebb tesója után...újra sikerült kifogni, és a feje megint tele volt kukaccal, pedig szépen leszedegettem őket előző nap...trehány egy hal annyi bizonyos... :D A domikkal utána annyi bajom volt csak, hogy nem lehetett őket megfogni. Pedig nagy lendülettel támadtak és ennek ellenére szinte hozzá sem értek a csalihoz. Egy kivétellel...

Ahogy már írtam, a mostani hétvégét a húgommal töltöttem. Külföldön él és így nagyon ritkán van közös programokra lehetőségünk ezért nem akartam kihagyni semmit. Csak egy opció volt a pecára... amíg aludt. Ráadásul este későn értünk le, így nem bírtam időben felkelni. Fél 8 felé vonszoltam ki magam és rögtön másfél km-t kellett mennem erőltetett menetben a tuti helyemre, hogy az estére beígért sült halnak valót, prezentálni tudjam neki. Amire a gyaloglást nem számítva, volt úgy fél órám... de ahogy a letisztult vizet megpillantottam tudtam, hogy nem lesz itt semmi gond... Így is lett. Az első kettő még nem volt megérve, de a harmadik egy 40+- os nak nem lett happy and ez a tali... egész nap pácolódott, majd a tárcsán végezte és mit ne mondjak, kétszer ennyi is elfogyott volna. Le sem tagadhatnám, hogy az én húgom... :D

Aktív kikapcsolódással telt a nap mert eveztünk, kirándultunk, fürödtünk, majd megáztunk...  az éjszakai eső megduzzasztotta a közeli patakot. Ami felett még tiszta, alatta viszont totál zavaros lett a folyó. A legjobb rész kiesett, így másnap reggel csak egy viszonylag kis területen próbálkoztam. Messzire menni az idő rövidsége miatt nem akartam, mert későn értem megint csak ki, ezért szinte a "kapualjban" dobálgattam....és mázlimra beadta. Egy pofás balin után nem sokkal az idei talán legnagyobb domolykómat vehettem kézbe. Szerettem volna egy beletartós képet és pontosabban is lemérni de ideje korán kiugrott a kezemből. Mivel a vízben álltam, gyorsan elúszott... Azért sikerült előtte még pár képet lőni róla...

 Lassan eltelik a nyár...és talán az eső is elmúlik vele. Most megint árad, pedig a hosszú hétvégére komolyabb peca volt tervben, de ahogy elnézem a ma este megkapott képet bizony az ugrott. Nem marad más jobb híján megint, mint a túrabakancs és a gombászkosár...   : )

Jó hétvégét!

Sziasztok!

 Barna