Ebédmeghívásunk volt azon a februári vasárnapon, és hogyan lesz egy ebédmeghívásból horgászat? Hát úgy, hogy egy dunamenti kisvárosba ne menjen az ember fia pecabot nélkül. Csak ennyi a titka. Na meg még az is, hogy legyen útközben egy jó pálya, amire érdemes akár februárban is rápróbálni. Arról meg, hogy az előételről sikerült lecsúszni, már tényleg csak a balinok tehetnek... : )  Na jó....nem is volt előétel, és a halászlé kihűlése előtt azért befutottunk. Igen-igen...stílusosan halászlé, de még milyen finom!!!  Pedig ""bóti" halból készült.... :D

Elment az idő, a vissza indulàsig jó ha fèl órànk maradt mire beértünk Kingával a partra.  Nem talàltam ugyanis a zàtonyt ès volt némi bozótharc is. Kivették vagy elvitte az áradás azt a hajózó bóját, ami a tájékozódást segítette volna a partról. A vízállás is olyan volt, hogy a vízben lévő parti fák miatt nem lehetett körbenézni. Végül a belső hangomra hallgatva mentünk, majd megálltunk egy olyan kis nyiladékban, ahol combcsizmában párat a vízbe lépve, volt már értelme dobni is...  Bízva a jó áttetszőségű vízben és tudva, hogy nincsenek nagy mélységek, max 3-as 4-es víz, ami már a parti törésen leszakad. Ahol pedig könnyű elakadni, ezért gumi helyett a vízközt is jól megtartható és messzire dobható süllyedő stickbait került fel. Nagy meglepetésre már a harmadik dobás beadta. Majdnem spicc alatt verte le egy gyönyörű kapással a balin. Ami a felszínen az elsőket csapva olyan látványt nyújtott... ott, a felhőátvonulások között szikrázó februári napsütésben a vízben állva, a szürke tél után,  hogy tènyleg az egyik legszebb dolognak éreztem amit valaha láttam vagy átéltem..

Majd...néhány perc múlva a folyásnak felfelé dobott csalit is megette egy másik, kicsit kisebb ezüst villámkeszeg...

Ezután következő két helyváltoztatás csak egy ütést adott és nem volt már idő kideríteni, hogy mit enne meg  mert indulni kellett. A visszaúton azonban már tervezgettem, hogy a következő hétvége még a tilalom előtt adhat egy utolsó esélyt a próbára. Viszont ahogy telt a hét, egyre jobban körvonalazódott egy hidegfront a hétvégére. Így azt megelőzve, szerdán fél nap szabit vettem ki és irány újra a part...

Pazar idő volt, minden percét élveztem a kintlétnek de kicsit talán elkéstem. Ugyanis ahogy kiértem nem sokkal egy előtt, negyed óra alatt volt 3 akcióm és egy kikövetés, amiből kettő jött ki, majd kis szünet után még egy kisebb méret körüli. Viszont ahogy árnyék vetült a partközeli vízrészre, talán pont ezért, de eltűntek ill. leálltak. Csak 4 óra után volt még két akció amiből egy akadt meg, és ez lett a záró hal. Szürkület környékén 1 órára átnéztem egy kövezésre süllő miatt, hogy még 8 előtt hazaérjek, de nem adta. Vízben állós hely és a víz is túl hideg volt álldogálni benne úgyhogy...off... de az idei első wobbleres este szóval,.. csúcs volt.. : )

A szombati front már a telken talált. Ami végül nem is volt olyan szörnyű, így egy kis leülős pecát is beiktattam a kerti ténykedések közé. Csak nyugisan...semmi erőlködés. A zavaros és áradó víz amúgy sem tetszett. Ennek ellenére egész jól lehetett boldogulni, de a rendes méret újfent elkerült. Még az a múltkori izom karcsi sem jött vissza, : ) de azért rezgett a spicc elég sokat. Kezdem azt hinni, hogy ezen a szakaszon nagyon kevés jobb hal lehet persze remélem, hogy a melegedő víz, nemsokára borítja ezt a teóriát...

...na de addig is...makró mód be! :D

....talán kisebb süllő fognyoma?

  A kötelezőket letudva (többé-kevésbé) arra jutottam, hogy nem maradok a telken éjszakára, hanem hazamegyek és másnap, kihasználva a csendesedő szelet és a napsütést, csapatok még egy utolsót tilalom előtt,... a Dunán.  A belső hang az súgta ne menjek korán, mert nincs értelme. Hogy mi lett volna ha nem hallgatok rá és nem csak 10 körül kezdek?  ....sosem derül ki. A déli órák elteltek 3 koppintással amiből a becsülethal azért odaragadt. Így, a negyedik óra legvégén már slattyogtam is vissza.. közben meg jókat lomiztam a parton felhalmozódott uszadék halmokban :D  Volt ott minden....pl. kapásjelző, meg wobblerek... vagy épp jófajta csónak deszka   ... a kígyó terráriumába is került egy-két érdekesebb uszadékfa szóval elég megpakolva értem a kocsihoz :D 

 4x voltam parton egy hét alatt. pfuu.. nem is tudom mikor volt ilyen utoljára. Remélem kitart ez a lendület egész évben és akkor koptatom majd becsülettel a billentyűzetet is ígérem... : )

Sziasztok!

....és görbüljön persze!!

Barna