Valamelyik nap Zsolt bedobott ötletként egy vizet, hogy valamikor megnézhetnénk domi ügyben, meg úgy általában mi újság, terepszemle stb..  annyira nem ugrottam rá a témára mert messze van de persze mondtam, "miért ne!  Átmenetileg jobban állok idővel ezért most könnyebben ugrom fejest a bizonytalanba... másrészt régi emlékek miatt is jó volna. Abban az időben jártam sokat arrafelé amikor még háromezerből tele volt a trabant és friss jogsival jártam az országot. Amikor már ugyan nem aranyteknőc volt a dobon hanem 23-as tectan monofil és pár rapalával, fehér twinyóval meg támolygóval a zsebben is baromi felkészültnek éreztem magam.. :D    Szóval úgy alakult, hogy pár napra lementem a szülőkhöz és mivel ott a csatorna peca, annyira nem kecsegtetett nagy izgalmakkal, hogy még a keszegsült is alig jött össze, másrészt nekem a folyó az igazi és onnan meg "csak" egymillió km és nem kettő...így még egy napra is majdnem megéri...    győzködtem magam, míg végül egy kora reggel még sötétben neki is vágtam. 

Az első hídon ami útba esett megálltam és megdöbbentett milyen áttetsző a víz. Először azt hittem, hogy nagyon sekély. Majd ahogy több helyen is megpróbáltam belépni, csak akkor szembesültem vele, hogy a majd másfél méteres áttetszőség csapott be a gázolható részeket bizony keresni kell... és inkább parti kommandó peca lesz.

A reggeli etapon, ötvözve azt a helykereséssel nem fogtam semmit... viszont voltak biztató jelek, néhány loccsanás és pár halat is lehetett látni. Mint pl. néhány kisebb napozó és az az 50-es domolykó ami kijött ugyan a rejtekéről a wobbler után, de az addigra magasra kúszott napsütésben meglátott és megijedt. Vagy az amikor egy bokor tövénél a vízben állva a lábamtól 1 méterre elúszik egy szép 2-es csuka és még fel sem ocsúdtam, mikor bejön a képbe egy 2 feles baller is...  majd még mindig ugyan onnan nézve kicsit beljebb, a mélyebb vízben két márnauszony is felbukkan egy pillanatra... egy másik helyen meg pár balin kerülgette egymást az esti ívásra készülődve... öröm volt nézni.   Totál abszurd ebben az időszakban ez a tiszta víz meg a vízállás, de ezek a megfigyelések annyira feldobják nekem a kintlétet, hogy ha hirtelen dönteni kellene, egy napos dobálás után egy 10-es haresz a zavaros csatornában, vagy egy betli itt a folyón! ... hát,  most gondolkozás nélkül rámondom, hogy inkább a folyó.  Persze a változtatás jogát fent tartom.. :D Napközben már csak a kommandó volt a halak keresésével, meglesésével, a jobbnak tűnő részek megtalálásával. 4 körül értem el egy olyan részre, ahol elég változatos mederviszonyok mellett, nagyrészt gázolni is lehetett.

Az első rendesebb kapás is itt volt, persze nehéz eldönteni, hogy csak elkezdtek kajálni, vagy tényleg halasabb is ez a rész. Örök dilemma az új vízen, hogy jókor is legyél a jó helyen...  de mivel itt is láttam ill. megriasztottam pár kisebb napozó domit, a hely jónak tűnt. Ez még az óraátállítás előtt volt és helyismeret nélkül nem volt értelme sötétben is maradni, szóval kevés idő maradt...   sajnos hibáztam is abban, de a hely is olyan volt, hogy a sodrással szembeni bevontatást erőltettem mivel a gyors áramlás és a hideg víz miatt ezt éreztem jónak...olyan téliesen, de már bele-bele tempózva, szépen a bokrok, gyökerek előtt.  Szép akciók voltak és ha nem is ütötték vágták, de ahova odaképzeltem ott bizony sokszor majd kiszedte kézből a botot, de úgy 6-8 akció után nem volt még mindig halam. Majd végre egy elvágó mellett a túloldali törés adott két domit, amik ha nem is voltak nagyok, de úgy voltam vele akkor és ott végre, hogy már boldogan halok meg : )  Majd miután a hely sajátossága  olyanná vált, hogy meglehetett dobni a túloldalt, és a nap is lemenőben, egyre több kapás volt. Egy kicsi meg egy leakadás után kettő átlagméret ragadt csak oda...  A mérleg nyelve így elég egy oldalra billent, mert a kb 18 rendesebb akcióból 2 és fél óra alatt ötöt fogtam meg..

Felemás érzésekkel telve indultam haza de bíztam benne, hogy nemsokára újra jövünk. Amire sokat nem is kellett várni, mert három nap múlva megint a parton voltam. Ugyanis Zsolttal összedobtuk az összes megtakarításunkat majd teleraktuk a gépet és irány az idei első ottalvós. Nagyából ugyan az volt a menetrend mind előző alkalommal.... terepszemle, halnézés, dobálás csak este komolyabban. Még tisztább és kicsit lassabb volt a víz mint legutóbb, így az estébe bíztam megint. Említésre méltó eseményként belefutottam egy balinba, és egy másfeles süllő jött ki a partoldalból a dozer után, mikor megláttam és felfogtam mi az, pont készült ledörgölni a wobblert én meg nem hiszem hogy tudatosan, de elrántottam előle :D  miután megfordult és vissza úszott az árnyékba. Pár domit is láttunk, de nem sokat és egy helyen meg több kontingensben balinok vonultak zombiként felfelé. Mivel szerettünk volna halat is fogni átmentünk kora estére arra a pályára amin múltkor annyi kapás volt. Mit ne mondjak...jó döntés volt. Nem sokat, de fogtunk.... ráadásul 1-2 kivétellel szépeket. Olyan agresszív kapásaim voltak, egy még felszínire is... hogy már mennék is vissza ahogy eszembe jutnak :D  Nem baj... jön az eső, VÉGRE .. egy darabig gondolom nem lesz gond ezeken a kis vizeken a pecára.

 Az éjszaka.....  hát.. eltelt.   Minden jó lett volna, ha minimum 10 fokkal melegebb van ha 2-2  literrel kevesebb fröccs fogy és nem járunk óránként hugyozni. Én szinte sosem iszom ezért jól el is aludtam 11 körül, majd egészen 2-ig toltam is mikor először ki kellett mennem... :D Zsolt is elég gyakran nyitogatta a kocsiajtót, szóval  frissen, üdén kezdtük a reggelt. A várakozást eléggé alulmúlta mert 6 kapásból mindössze egyet bírtam fogni, de mentségemre az elég jó...vagy inkább nagyon jó volt.   Jött egy kis víz és gyengén be is zavarosodott, bár ez inkább tetszett de valami mégis lehetett a levegőben...  de lehet, hogy csak béna voltam :D 

 Napközben ugyan folytattuk a terepszemlét, számolgattuk a halakat... de már hiányzott a lendület. Ment azért a tervezgetés... hol lehet kajakkal, vagy nyáron így éjszaka úgy .. stb   közben Zsolt  megvallatott pár helyet és ütött is egy szépet. Megmutatva, hogy azért a déli órák sem teljesen reménytelenek. Valamit magam is hadonásztam, de csak a pofám égett le közben...és nem csak azért mert nem fogtam. Majd szokás szerint amikor elérkezett az idő felszívtuk magunkat egy kicsit és lenyomtuk az utolsó etapot. Az egyre erősödő szélben miközben be is borult, már nem volt könnyű. Rápróbáltam a márnára mélyretörővel és gumival is... ez egy kapást ami nem akadt és egy jobb domolykót is adott, az viszont lemaradt. Úgy ki voltam éhezve a kapásra, hogy egy kisdomit kiröptettem a vízből, úgy becsűrtem neki.. : )  Amúgy csak a helyválasztás nem volt túl sikeres ... a napközben kinézett helyek bármelyike jobb lett volna szerintem. Hiába..  ez az én ötletem volt... :D

 Görbüljön!

Barna