Az idei tervek között szerepel pár Tisza-tavi túra is. Nézegetve a térképet még télen, bekarikáztam néhány területet ahol még nem jártam ill. nem ismerem legalább annyira, hogy egy képzeletbeli kép éljen a fejemben róla. Mind kiderült, jó sok ilyen van így mielőtt a jó idő beköszöntével meglepi a tavat a szúnyog meg az ember tömeg, neki is indultam...

Rendszeren kívüli partizánként, kajakkal szerettem volna bekommandózni, de végül kényelmi okok meg a sok cucc miatt a csónak bérlés mellett raktam le a voksot.... hmm..  öregszem :D  Pár nappal korábban úgyis volt egy kajakos bevetésem az idei első dunai haris próbálkozásomon, így legalább le lett porolva a kis lélekvesztő. Amiben igaz úgy nézek ki mint egy túlméretes óvodás a játék biciklin de én szeretem, és leginkább a helyek könnyebb megközelítésére használom néha, főleg áradásban...  amúgy elég hideg volt, nem éreztem hogy kiállna a hari a partközelbe a dunán, ezért is döntöttem úgy, hogy várok még legalább egy hetet és közben beiktatom azt a  Tisza-tavi szemlét.

Ami az indítóképet nézegetve már sejthető, hogy annyira nem is volt rossz döntés. Viszont a kitartásra igencsak szükség volt, mert a hajnali indulás után a délelőtt egy csukás akciót leszámítva, kereséssel és üres dobálással telt. Pár balin rablás, egy sekély területen néhány megriasztott ponty mellett a táj és a vízenlét okozta öröm volt inkább ami vitte ezt az időszakot.

Lassan azért kezdett valami kép is kialakulni bennem a meder alakulatról, akadókról, mélységekről és a kora délutáni melegedésre a kishalak is egyre jobban feltárták a tartózkodási helyeiket. Ezeket sorra véve és egy sunyi, inkább csukás rablás nyomán jutottam el egy akadó sorhoz. Amik egy víz alatti dombon voltak beágyazódva és a körülötte lévő mélyebb vizeket valamennyire elhatárolta  töréseivel. Sodródva szórva ezeket a részeket, volt végre egy koppintásom. Gyorsan leraktam a súlyt, hogy az erősödő szél ne vigyen tovább, és megkínáltam egy könnyebb kanállal, kicsit játékosabban is vezetve, nem csak amolyan kereső módban mint korábban. Talán a második dobásba beletolt valami, de csak nagy luftot ütöttem. Csali csere...gumi, majd jerk... de semmi. Kicsit odébb ill. közelebb állva újra kanalat dobtam neki, más szögben húzva hátha jobban megeszi. Úgy is lett...  volt is öröm ahogy a bruttó 70-es forma csukesz landolt a merítőben..

Mást nem adott ez a rész, így tovább sodródva úgy 100 métert, egy sekély hínaras területen raktam le ismét a horgonyt. Itt talán második dobásra kimozdult egy hal és jó tolóval lekövette a hínár felett viszonylag gyorsan húzott kanalat, de nem lett akció belőle. Lehet, hogy a közben felszedett hínár szál a horgon, vagy más...de pár dobás után sem volt semmi, így gondoltam egyet és felraktam azt a nagyobb testű banán wtd-t amit csukára kértem ill. készített nekem Tomi, és megküldtem a korábbi tolóhullám eltűnésének a helyére. Ahogy csattogott, bugyogott felém...egyszer csak alulról, egy látványos burvánnyal és farokcsapással szedte le egy, az előzőhöz nagyon hasonló méretű csuka.

Persze ezen felbuzdulva, jó másfél órát csak felszíniztem a sekély és hínaras részeken... esemény azonban nem volt több. Kezdtek már nyúlni az árnyékok mikor átmenve egy mélyebb részre, nádmozgásra lettem figyelmes. Először azt hittem, hogy békés halak de elidőzve kicsit, közben dobálva a környéket egyszer csak hangos nádmozgást követően rablás durrant bent a növényzet sűrűjében. A tavaszi holtágas tapasztalatok alapján sejtettem, hogy mi lehet, de biztos csak a következő rablás után voltam benne, mert negyed óra múlva egy öblös, harcsás buffanás ütötte szét a nádast. Ezzel párhuzamosan kijött a nádból vagy ezer vörösszárnyú és nem is nagyon akaróztak oda visszamenni, csak idegesen kerülgették a kisebb nagyobb nádszigeteket. Rögtön elégedett lettem, mert meg volt az esti haditerv... ha nagyok nem is jönnek ki a nádból, talán néhány kisebb ólálkodik a határán... okoskodtam magamban, miközben átálltam a jónak gondolt helyre, ahonnan a legjobb szögből a legnagyobb területet tudom megdobni. Majd vártam, hogy elcsendesedjenek a csónak hullámai és a víz is a zörgésem nyomán....   Itt azért már közel 12 órája csónakban voltam és eléggé kezdett fogyni a lendület. Már nem voltam annyira koncentrált mint amennyire a szitu megkívánta, de jó helyen voltam és tettem amit kell...  talán ezért volt három rontott kapásom is, amiből az egyik egy 3-as forma csuka amit láttam és kettő harcsa lehetett. Két bajuszost, egy bő négyest és egy szűk hatos körülit azért sikerült szájba verni és a nagyobbik még kalandos is volt. Mert egy egészfarkas akcióval szedte le a beeső kanalat egy nád öbölben...majd ment nádba, csónak alá.... és végül a merìtőbe :D    jó volt...

Az éjszakát egy szigeten töltöttem sátorban mert este 6 kor bezárt a kikötő, így a csónakot vagy visszavittem volna hat előtt, ami kizárja a legjobb időszakot, vagy maradok bent reggelig és ha másnap 8 ig kiviszem akkor nem számolják fel a második napot. Ez utóbbi verziót választottam... Voltak ugyan nagy tervek éjszakára is, de a vacsi utáni kajakóma törölte ezeket.. :D  elalvás előtt még hallani véltem két nagyobb harcsa rablást.... de lehet, hogy azokat már csak álmodtam...

Barna