Nem volt jobb ötletem aznap de menni akartam. Mindegy hova csak kicsit a parton legyek...és mivel már bő egy hete vége volt a tilalomnak csukára.... irány a csatornák. Zsolttal is beszéltük valamikor, hogy csekkolni kellene egy-két helyet. Akkor nem izgatott a dolog... de most egy rövid reggeli etapnak pont elég, ha nem akarok órákig zötyögni a szekéren...  Mostanra ott tartok, hogy akkor megyek a csatornára csukára pergetni ha nem akarok halat fogni :D  ...persze túlzás de már az 5-10 évvel korábbi viszonyokhoz képest is egy röhej. Bugyli meg méret körüli csukeszokból kis szerencsével azért jövöget, van szaporulat, utánpótlás de a rendes méretet ...már azt a jópofa kettes-hármas formát is töredékük éri el. Na ...sebaj, van még remény.  A környezet meg most tényleg kárpótolt, mert elég rendezett arcát mutatta és a szemét is kevesebb ... vagy csak régen voltam?  Nem tudom... :)  de annyi bizonyos, hogy jó volt újra ott...

 Aznap már az is meglepést okozott, hogy volt pár akcióm. Egy kiúszás láb alól és láttam egy tök inaktívan szinte csak elsodródó másfeles csukát előttem, majd egy hasonló meg is akadt, de csak egy pillanatra.. Viszont ez legalább lökött annyit a lendületen, hogy ne akarjak már 9-kor eljönni és ennek köszönhetően egy sztenderd csatorna töltelék ki is jött.... egy órával később. Közben már elkezdtek szállingózni a sporik és egyre több helyről hallottam az etetőkosarak csobbanását is... ezzel elmúlt a varázs és mire ebédre harangoztak már nyitottam itthon a kertkaput. 

 Zsoltnak beszámoltam mint mindig és bár én elég szkeptikus voltam arra jutottunk, hogy mivel elég jónak tűnik a víz, mindenképp adunk neki még esélyt. Méghozzá mostanában mielőtt nagyon felnő a növényzet. Pár nappal később Ő volt soron és mivel ez nem az én sztorim ezért  nem megyek bele jobban, csak annyit, hogy bizony belenyúlt!  A várakozásokhoz mérten nagyon is....  Közben persze tudósított a fejleményekről és így persze, hogy elkapott a harci láz engem is ezért eldobva mindent, délután 3 környékén csatlakoztam hozzá. Egy szűz pályán kezdtem és volt is pár kapásom, amiből egy egész jónak tűnt, de csak egy kis csuka akadt meg rendesen. Közben összefutottunk és ki is lett mondva, az amit addigra mind a ketten jól tudtunk 1-1 bugyli után, hogy bizony délutánra jól laktak. De ami fontosabb a hit.... a hit, hogy van értelme, mert itt vannak csak meg kell fogni őket. Terveztem a visszatérést és közben Zsolt is tett egy újabb próbát, ha nem is sok sikerrel, de azért voltak akciói. Nem könnyű, mégis... ezek tudatában már motiváltabban mentem ki pár nap múlva megint...

A kora reggeli szürkületet kihasználva gyalogoltam...és ...gyalogoltam......  jó messzire. Úgy voltam, hogy inkább visszafelé dobálok. Kicsit a hareszban is bíztam, mert láttam az egyik korábbi alakalommal gyanús mozgást ill. terítést a nádban. Akkor is átszűrtem becsülettel  a nád szélét, de nem adta és támpontom sem volt...ívás vagy ilyesmi. Most is így kezdtem majd ahogy teljesen kivilágosodott, már szórtam mindent, mindenhogy, ami volt nálam. Egy baller pendült neki a kanálnak nagy lendülettel, meg egy kis csuka jött de semmi egyéb. Már egyre határozottabban mentem visszafelé mert késő délelőtt a nap is kisütött és elég is volt ...  mikor egyszer csak egy bokor alá dobva onnan pár métert húzva olyat ütött valami mint az ipari áram. ..... de nem akadt ....  ezt, hogy csinálják? ...ne kérdezzétek. Még 2x megkínáltam de nem akarta...  vége gondoltam magamban nem eszi már meg. Csali csere közben kicsit elsétáltam hátha a másik nyiladékból más szögből jobban megdobható lesz, de nem. Visszamentem inkább és megkínáltam újra...ugyan oda...  2-3 méter megtétele után agyonvágta.... és meg is akadt. Benne is maradt a bot, így rögtön érezni lehetett, hogy nem rossz. Kicsit forgolódott egyhelyben, majd fütyülő zsinórral el előttem, aztán meg vissza. Nálam volt a nagy merítő szóval sokat nem sétáltattam... sutty bele :D   

Gyönyörű vastag jószág volt...közel az 5 kilóhoz és elnézve talán egy tenyeres keszeg feszülhetett a gyomrában. Mégis megette a műanyagot.... hmmm   van még remény ha ilyenek maradnak ebben a vízben. Gyorsan el is engedtem... :)   

Görbüljön!

Barna