Elég rapszodikus nyár volt a kertek alatt a kis folyón. Egymást érő áradások miatt sok idő kiesett, viszont épp áradások között történtek parádés dolgok is. Ugyanakkor a nagyokat nem adta úgy mint korábban. Vitte és hozott is halat. Pl a márna meg a balin eléggé eltűnt a környékemen, de domi meg több lett a tavalyinál. Július végétől az évszázad kérészrajzása felszorozva a pocok úszással tette magasra a halak ingerküszöbét. Persze van amikor pont ezek a tényezők alapozzák meg a szemfüles horgászember számára a jó pecát. Viszont olyan is előfordul, hogy már tényleg sok a jóból... persze nem a halak szemszögéből... de a rengeteg táplálék miatt eltelt uszonyosok bizony minden óvatosságukat és lustaságukat elővéve nem fanyalodnak csak úgy rá akármire amit eléjük dobunk. Nyilván ez tök általános és nagy dolgot gondolom azzal sem mondok, hogy ez ugyan úgy igaz a pontytól a harcsán át a domolykóig. Viszont egyik horgász módszert sem érinti ill. befolyásolja annyira, mint a műcsalis pecát.... szerintem.  Néha kihívás, néha nagyobb kihívás...néha meg már olyan könnyű, hogy az is jó peca pl számomra ha csak tudom, hogy megfoghatnám a mittudoménhanyadikat... de nem teszem. Majd máskor... és csak élvezem a kint létet.  Aztán olyan is van, hogy erőltetett hülyeség és inkább csak be kéne dobni egy gilisztás botot azért az 1 db halért legalább..... de a bolond nem dobja be. Miért? ....  csak.....  :D  Hogy jutottam el ide? Nem tudom....   csak kellett valami ami megfesti az üres oldalakat   ...  és kicsit talán ablakot nyit majd rálátást is ad a nyári szezonra a kis folyón és a pergető horgász nem túl bonyolult, de azért elég zavaros lelki világára... ;)

 Ízelítőnek pár fotó:

Egy este július végén... : 

 Kimentem, ... csak úgy félgőzzel. Mivel reggel is voltam már nem voltak nagy terveim. A  juniusi és juliusi áradások közötti túlnyomóan igen erős, pörgős domis pecák árnyékában már amúgy sem erőlködtem. Rajzott a kérész... nehéz volt fogni, túl sokat és túl sokáig kellett volna terhelni az orsót, lábat, derekat, vállat... A márnák utáni kutatást már feladtam, balin is csak akkor ha éppen látok egyet-kettőt nagy ritkán.  Nem mellesleg a pár nappal korábbi, és öszzvissz 2 db júliusi dunai peca is remek volt. Bár az elsőn inkább csak a terepszemle egy csukával, két retur sücivel és balinos akciókkal telt. A másodikon már  szép terìték jött össze, igaz elég nehezen. Az esti wobblerezésnek induló etap, éjszakaivá fajult és csak nagyon kitartó munkával érett hallá. Mert éjjel 1 után értem csak egy olyan helyre ahol meglett a peca. Először egy jó süllővel a parti limányban, utána meg egy jópofa haresszal a kövezés elvágóján alig méteres vízben...végezetül egy visszaforgóban beeső balin zárta az éjszakai rövidke de velős sort. Ez utóbbi nem hagyta, hogy lefotózzam..  pedig jó balin volt :)

Így ...most itt a kertek alatt nincs bennem semmi halfogási kényszer...csak a kintlét és a csend..  Titkon azért reménykedtem, mert délelőtt gombászat közben Kingával láttunk néhány halra utaló jelet, amit akkor márnának hittem.  A mellény zsebében is csak 4 wobbler meg 2-3 plasztikrák zörög. Abból kettő banán, ha egyet elvinne a csuka, mert amúgy úszom és mászom is érte mivel fogyogat és a gyártás eléggé akadozik :D  Dozer crank és egy másolt, saját kreálmány sötétedésre. Bringán ennyi is elég. Meleg is van... nem kell sok kacat csak ami zsebben elfér. Kiérve a bicajt bedugom a csalánosba és ott lépek vízbe ahol reggel befejeztem...   ami egyébként elég jól adta, de inkább a kisebbek voltak aktívak persze jött pár szebb fotóérett domesz is...

  ...szóval a vízbe érve egy rövid szakaszt végig gázolva megnézem a domikat.  Pár akció felszínire... szinte csak azt dobom idén...  pár lusta lekövetés, sunyi burvány és erőtlen odanyúlások után végre odaragad az első...  olyan átlagos méret.

 .... haladok tovább a márnásnak gondolt hely felé, de nincs közben nagy hepaj...  pár kisebb domi elől rángatom el a wobblert, de így is van ami odaragad, ami szebb hal lenne az meg csak kóstolgatja. Ráfogom a kérészrajzásra és kilépek inkább mert rohamosan kúszik lefelé a nap.  Odaérve a fák és bokrok árnyékából keresem a halra utaló jeleket. Néhány perc kell amíg rááll a szemem és meg is látok két sötétebb árnyat a meder közepén. Halovány túrásfelhő kavarog a nyomukban. Kicsit fura.... a hely sem márnás mert lassú, homokos szakasz, de mindegy.... óvatosan lépek vízbe felettük 20 méterre majd várom, hogy elsimuljon a víztükör. Eközben hirtelen a jobb oldalon jelenik meg egy árnyék és lassan, turkálva halad felfelé. A plasztikrák már a kapocsban, így elé pottyantom és meg-meg emelgetve hagyom, hogy elsodródjon előtte. Kicsit rövidre sikerült dobás és messze sodródik el a hal előtt. Másodjára viszont már jó a szög és ahogy elé ér, még adok is neki egy kis zsinórt, hogy biztosan csak pár centire libegjen el a szája előtt és ekkor.... oldalra mozdulva rászív. Keményen akasztok és felrobban a combig érő víz, miközben oldalazva a padmalyba veszi az irányt... a ponty. Mert ekkor látom csak, hogy ponty bizony... pontyok legelésznek itt úgy látszik... ...  a kis takony bot csak nyúlik, ahogy a padmalyból próbálom elhúzni, de már érzem is a gyökereket... majd pattan ...valami. A 30-as fc előke adta meg magát...  Újrakötöm és közben arra gondolok, hogy ez érdekes lesz... 4-es forma volt. Nem ezekre vagyok hangolva, de talán lesz kisebb a rajban és azzal már több szerencsém lesz. Közben kettőt is látok lassan elhaladni. Ahogy újra elindulok lefelé, pár méter megtétele után látom is a következő iszapfelhőt.  Csak sejtem hol lehet a feje, de megcélzom párszor mire sikerül, ami sok neki és elhúzódik. Araszolok lefelé mikor szinte szembe velem jön egy iszapfelhő. Odapöttyintem kb-ra és már süllyedés közben rácsíp majd újra emelek egyet és az áramlással  elvitorlázó csalit már leszívja. Én meg bevágok...   megint padmaly... egyből, de már jobban résen vagyok és a nyélből hajló 3-15-öt keményen markolom. Jót megy, de kisebb mint az előző így rövidesen már ölelgetem a kerek, bő kettőfeles bajuszost mert fogás ezeken semmi ugye... :D

Majd gyorsan fejbe is koppintom, bekönyvelem, mert már régóta érett egy jó halászlé. Gondolva arra, hogy kicsit még próbálkozom, eldugom egy bokor alá némi letaposott szederlevélre. Ahogy visszamászom a vízbe, rögtön eszembe is jut az az aktív borz kotorék amit tavaly találtam és csak 20-30 méterre van attól a helytől ahol leraktam a zsákmányt.  A parti út meg tele van rókanyommal .... á .. inkább hazaviszem most... döntöm el anélkül, hogy egyet is dobtam volna....

Folyt köv...

Görbüljön!

Barna