Idén majdnem lecsúsztam a tilalom előtti domiszezonról. Szerencsére ott az a majdnem.. :) Mivel a kertek alatt a víz akkor még nem akart az általam ideálisnak tartott vízállás környékére apadni, ezért kénytelen-kelletlen felkerekedtem, és megpróbáltam a világ túl felén feltölteni a télen igencsak leapadt halnyálka vitamin készleteim.
Először egy ottalvós volt tervben, de aztán nem volt kedvem az akkor még óra átállítás előtt 11 órás sötétséget a kocsiban kibekkelni. Így... a hajnali indulásos és sötétedésig maradós verzió maradt csak. Ami egyre nehezebb... :D Kiérve persze egy-két perc alatt elszáll a koránkelés és az utazás nyűge, mikor a párában úszó folyócska sziluettjét látom ahogy átsejlik az ártéri fák még kopasz ágai között. Mire a mellcsizma felkerül és a bot is egyben... már minden rendben.
Kicsit nagyobb a víz mint az ideális, de elég tiszta és apadás meg melegedés is várható délutánra, szóval bizakodó vagyok. Ha más nem az este talán működni fog... reménykedem, majd be is lépek az első dobáshoz, hogy kellőképp eltartsam a zsinórt egy bokor ágaitól. Miközben lassan vontatom alatta a wobblert, ami a tuti részhez érve megdöccen, majd egy rövid menekülés utáni megállítás pillanatában agyon is veri az első kolléga... nem nagy de így elsőre... ezt szeretem! ...és már kicsit nyugtázom is a napot. Rendben lesz ez... Valahogy így kezdődött az a nap március vége felé...
A reggel ha nem is pörgősen, de azért elég akciódúsan telt. Ami talán 7- 8 domit adott kb 12 kapásból. Az erős sodrás és a magas vízállás miatt gázolni nem csak be-belépni tudtam és a túloldalt sem lehetett érdemben meghorgászni, mert egyből elnyomta a wobblert. Az innenső bokrok, fák, és a kevés elvágó azért adta őket. Ahogy a megnyúlt reggeli árnyékok egyre inkább összementek a derengős de lassacskán magasabbra kúszó nap miatt, a délelőtt kicsit csendesen de persze nagyon jól telt. Sokat kellett menni pár akcióért, ami ritkán adott halat, ill. inkább a kicsiket. A 35-40 körüli átlagot azért pár szebbel sikerült feljebb tornázni délig... :)
A víz komolyan apadni kezdett és egyre kevésbé húzott. Így mire eljött a délután, a reggeli vízálláshoz képest már 60 centi mínuszban volt, így a sok bokorban bujkálás után végre egyre többet tudtam gázolni. Na meg persze így a túloldal nemcsak elérhetőbbé, de horgászhatóvá is vált. Meg is lett az eredménye mert a túlsó limányból indított wobblert, nagy kapásokkal díjazták. Viszont a megakasztottak aránya romlott... úgy kb 20/10 arányra csökkent. Na persze nagyobb baja sosem legyen a pecásnak ... :D
A 40-es körüli átlagból 3 hal tűnt ki magasan ... egy meg karcolta a teljes hosszra 50-et. Az utolsó és egyben a szürkületi óra viszont nem adta. Igaz, volt egy nagyon jó ami lemaradt, meg két kicsi, de ezen kívül csak néhány lomha tologatás. Ahogy a lenyugvó nap elérte a töltéskoronát, már sétáltam is vissza a kocsihoz. Pedig lett volna még hátra legalább fél óra, a hosszú nap viszont teljesen felemésztett és eltelített .... élményekkel. Már akkor terveztem a visszatérést, de időközben a telek környékén is kezdett végre beállni a víz, így kézenfekvőbb volt tilalom előtt még azt is csekkolni.... de ez már a következő sztori lesz. ;)
Görbüljön!
Barna
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
steveolson · steveolures.com 2024.05.12. 19:51:44
Barnabás.. 2024.05.13. 17:53:59
Mosoni Horgász 2024.05.31. 10:58:49
Mindenesetre felpiszkáltad a kedvem!
Üdv
Barnabás.. 2024.06.27. 06:22:09
Jól hangzik. Várom, hogy mire jutottál ;)