Az alcímben szereplő kijelentést minden horgász ismeri. Ha esetleg valaki olyan tévedt az oldalra aki nem tartozik eme egyre népesedő fanatikus csoportba, annak kedvéért leírom a jelentését az én értelmezésemben.. Koca pecás= horgászathoz kevésbé értő és / vagy e cselekményt ritkán ill. csak  nagyon alkalmilag űző műkedvelő :D   

Ez van...Ilyen még nem voltam...  de vállalom :D

Komolyra fordítva. A kertek alatti cserkelős domis pecákat nem számítva eddig három őszi alkalmat tudok villantani. Mindhárom merőben más volt.

1.   

Szeptember közepén csatornán:

Végre csatin!  Voltam ugyan pár héttel korábban egy másik vízen, de azt nem tekintem horgászatnak, mert zavaros volt és a nap is kisütött... csak fél órát dobáltam majd inkább gombászni mentem :)   Ez alkalommal viszont tetszett a víz. Az idő is jó volt. Beköszöntött az ősz. Kicsit borongós, kicsit esős, de inkább eső utáni tisztuló szeles, hidegfrontos szombat reggel. Még szürkületben keveset banánozva amíg világosodik volt néhány szuper balinos akcióm, de csak egy kölyök ragadt oda. Így elég korán le is cseréltem a botot meg a csalit is ... és a feltámadó szélben inkább kanalazni kezdtem. Második, vagy harmadik beállóban volt egy rendesebb akcióm ami egy jobb csuka lehetett, de meg sem akadt. Le is cseréltem a villantót, mert elég kis horgok voltak rajta, majd szórtam tovább.  A következő beállóban tudatosan tovább időztem, mert itt mindig lapul pár hal. Több irányból, többféle csalival kicsit mindig máshol vezetve vallatgatom,.... mikor hirtelen ....  agyonveri valami. Olyan utolérős kapással és késleltetett elnehezedéssel, de jól akasztok...  az első emelés után már tudom is mi az. Örülök neki mert idén hanyagoltuk egymást.. na jó, inkább ők engem.

 Pár fotó... és ütöttem is kupán szegényt. Tuti konyhai méret...nem mértem de olyan 4-es pofa... teljes hosszra 90 körül... néztem, és nem tudtam ellenállni. Éhesen ne menjen boltba az ember..! igaz? :)   Jól alakult a reggel és a halfogási kényszer is letudva indultam visszafelé a csukásabb részeket is jobban átszórva. Nem adta könnyen. Kb egy óra múlva volt egy gyenge kapásom ami vékonyan meg is akadt pár mp -re mielőtt lemaradt.... nem volt nagy. Ekkor arra gondoltam, hogy a csúcson inkább abba kéne hagyni, mikor szinte méterre a reggeli első kapás helyén egy ellentmondást nem tűrő rávágással végre jött egy szebb 70-es forma csuka és landolt is a harcsanyálkás merítőben... majd csusszant is  vissza a vízbe.

  Bízva benne hátha most kezdenek enni, kitartóan próbálkoztam a jobbnak vélt helyeken, de nem volt már ezután semmi.  Mivel Kinga ebéddel várt és előtte még a közeli gombászhelyem is csekkolni akartam ... 11 körül elrakva a botot elköszöntem inkább a csatornától.

2.

Október végén a Tisza-tavon:

Agyon horgászott, agyon látogatott... soha nem lesz már a szívem csücske, de minden évben bevonz 1-2 alkalommal. Így volt ez egy október végi ködös kedd reggelen is. Filóztam, hogy egész napra menjek-e és úgy is vittem kaját, de 10 után olyan jövés-menés lett a vízen, hogy menekültem. Addig azért hangulatos és jó volt, bár gennyesre nem fogtam magam :)  A reggeli derengésben raktam vízre a lélekvesztőt és ahogy kilöktem magam a nyiladékból majd elém tárult az éppen leereszkedő köd alatti, nádfoltos, madaraktól hangos víztükör, .... hát egyből beugrott miért is jöttem....

Banánnal a kapocsban vártam a balinokat, hátha az első napsugarak felbukkanása után lesz pár rablás, de nem jöttek. Sem ők, sem pedig a napsütés. Egyre nagyobb területet borított be a köd és mire teljesen kivilágosodott, már 30-40 méternél nem lehetett messzebb látni. Kicsit gumiztam a vízretétel környéki nádas törésein süllőre, de elég gyorsan felraktam inkább a kanalat. Nem sokra rá volt is egy kapásom, ami nem akadt meg. Álmos volt még...   kicsit hezitálva vágtam neki a tározónak, de amikor már lehetett látni a napkorong halovány sziluettjét a ködön keresztül az már jó irányzékot adott, hogy átérjek a nádszigetekhez ahova igazából jöttem. A kajak orrát becélozva nyíl egyenesen áteveztem, nehogy elmenjek mellettük ki a nyílt tározó térre, mert akkor estig evezhetek :D  Átérve viszonylag gyorsan begyűjtöttem pár óvatos akciót. Jól érezhetően nem ettek. Megjegyeztem a kapások helyét és kicsit elkirándultam, részben időhúzásképp és persze, hogy megnézzek pár helyet, hogy áll a hínár és a sulyom. Közben jött egy sügér kanálra és egy retúr baller banánra. Ja! .. meg volt egy brutál jó nagycsukás kapásom, de meg sem szúrta szerintem. Hiába dobtam utána mindent, már nem nyúlt rá semmire. Így utólag gondolva...  vissza kellett volna mennem később mégis csak, de túl messze volt és úgy döntöttem az eredeti helyet erőltetem. Meg ugye el is jöttem korán..  Úgy másfél órával később, 9  körül értem vissza a reggeli kapások helyére és szinte ezzel egy időben kezdett erőlködve ugyan, de kisütni a nap. Lehet ez kellett, de szinte egyből beadott egy 70-est majd pár méterrel arrébb egy 55 öst meg egy bugylit. Ezen felül még két akció volt különböző halaktól és egy szebb lekövette a 20 centis sandrát, majd meglátott és nagy iszapfelhőt kavarva spuri vissza a nádba... ez talán húsz perc max fél óra alatt lezajlott. Utána semmi...  csak a nap sütött ki egyre jobban. A balinoknak szerintem inkább a délután volt a jó mikor a felmelegedett felszín odavonzza a kishalakat. Ezen a 2 fokos reggelen nem mutatkoztak azok sem... 

3.

November eleje:  Útba ejtett Duna...

 Még most is leszakad a pofám ahogy leírom, de júni eleje óta nem voltam a Dunán...  Ilyen akkor volt talán utoljára mikor 26 éve, húsz évesen szakítottunk az első csajommal, és fel kellett hajtanom a következőt. Akkor kb fél évig nem horgásztam :D

Hetek óta visszament a víz...és terveztem, terveztem...hurcoltam a cuccot, na holnap..na majd szombaton de nem. Míg egyszer egyedül a telekről hazafelé menet, már mindenre elszánt voltam és megálltam pár részen amolyan rövidekre. Szürkületet céloztam meg az első helyen. Balin nem izgatott, csak a süllő. A szent állat, a szent karácsonyi asztalra :D  Hidegfront volt éppen és fújdogált az ÉNy-i de nem volt vészes, kicsit lötyögött azért a köveken a víz. 20 perccel sötétedés után odaragadt egy másfeles forma de két pumpa után lemaradt, na pedig pont jó lett volna... bosszankodtam nem komolyan. Nem sokkal utána volt egy erős ütésem az elég komoly áramlásban ami nem akadt. Lehet balin volt...  itt Zsolt is szokott nagy wobblerrel szép balinokat fogni este. Én nem sokat járok ide, de már fogtam én is harcsázás közben.... sőt még domit is 13 centis wobival :D   Pont kezdtem azon gondolkozni, hogy szöget váltok és kicsit oldalról is megnézem, mikor két spori tűnt fel fejlámákkal a közelben és elkezdték kipakolni a feedereket. Na ...  nekem sem kellett több... tipliztem is nyomban :)  A következő pályában úgyis jobban bíztam, bár elég kiszámíthatatlan. Amúgy, valószínűleg itt is csak azon múlik a fogás, hogy le van-e  fogva éppen előtted vagy nem. Most le volt :D  Egy órát adtam neki, miután kicsit lejjebb egy mederben lévő kőhalom azért csak beadta.  Érdekes volt....  mert az első dobásba majdnem beleúszott a hód. Ami lemerült ugyan, de nem láttam feljönni, így csak kis szünet elteltével mertem újra dobni. Ahogy vizet ért a csali, felbukkan a hód a part mellett és szinte rögtön elkezd befelé úszni, képzeletben pont keresztezve a zsinór útját. Mire lenyomtam a spiccet a vízbe, hátha elúszik fölötte de a hülye meg pont lemerült...  Szidni sem volt idő magamban, mert elveszítem a kontaktust a wobblerrel ami pont a legjobb helyen jár és utána lassan elnehezedik ... á beleúszott baz....eg  de kicsit reflexből vagy nem tudom, de bevágok neki...  erre  elég jó súly a válasz és már felkészültem a hóddal való huzavonára persze csak addig amíg a karmaival elvágja a zsinórt.  Emelem...  jön...fura, van súlya, de nem egy hódnyi... lehet, hogy még nem kapott észbe vagy mi van.. ?!  ..futnak át a gondolatok... mikor feljön és csap egyet és még párat... a gyönyörű süci !!  

  Olyan 4-es körüli...

Mit is mondhatnék még... a csúcson abba is hagytam :D

 Görbüljön!

Barna