Most már 4 pecával vagyok adós, 3 vízről. Mindegyik megérne egy külön írást, mert volt benne egy csatornás csukázás, egy felszíni domizás, egy kifejezetten csukákra koncentráló peca domolykóéknál és egy dunai süllőzés tegnapelőtt estéről. De időhiány miatt ömlesztve fogom leírni. Azért megpróbálom majd minden pecának a tanulságát visszaadni, mert mindnek volt. Lesznek kis halak, meg lesznek nagyobbak, meg lesz egy egészen jó ;)

 

A csatornás csukázás már több mint egy hónapja történt. Barna eligazított, de reggel, délelőtt mentem a saját fejem után persze. Fel akartam deríteni a terepet, látni akartam minél több részt, szerettem volna felfedezni magamnak ezt a vizet is. Az első fél órában aztán csak néztem, nem kaptam el a ritmust, a víz is sokkal zavarosabb volt, mint ahogy Barna mondta, amit nem is értettem (aztán persze később megértettem), szóval ott álltam a parton és nem ment. Aztán megjött az ihlet egy jó 10 éves gipo meghozta az első halat, ami egy szép 50+-os csuka volt, ami a lábam előtt vert oda rövid zsinóron, nem is lett meg. Aztán ezt még eljátszották 3x. :D Már agyvérzés közeli állapotban voltam, amikor megfogtam az elsőt, természetesen mind közül a legkisebbet.

A hal után pakoltam, mert a gát már olyan forgalmas volt, mint egy sztráda, kerestem a félreeső helyeket, mert a peca nekem nem az ajtócsapkodásról, meg a mulatós zenéről szokott szólni, itt meg inkább csak az ment. Ahogy továbbhaladtam, az eddig zavaros víz még zavarosabb lett. Nagynehezen átkeveredtem a csatorna túloldalára és pár kapás után végre gumival meglett az első értékelhető méretű is aznap. Ami érdekes volt, hogy az összes kapást a csatorna egyik oldaláról kaptam, a másikat hiába horgásztam meg a túlpartról, vagy arról, semmi. Kanállal egyébként pár törpét is szájon vertem, itt a sügerek helyett sajnos ők jöttek a csukák közt. :/

Aztán még tovább vándorolva jutottam el a Barna által ajánlott részig és itt tényleg jóval tisztább víz fogadott. Ennek megfelelően szaporodtak a kapások is, de nem igazán ettek, inkább csak felingerelni sikerült őket, odaütöttek, vagy rárontottak a csalira, míg meg nem találtam az idevalót. 5 percen belül két szép 55 körüli csuka is honorálta. A kapásuk élményszámba ment, ahogy messziről láttam villanni őket és a következő pillanatban már verték is agyon a csalit. 4 csukával zártam a napot és legalább 8-10 akcióm volt még.

A következő etap egy domolykózás volt. A víz sajnos itt sem volt ideális, azaz a szokásosnál kicsit zavarosabb volt. Nem készültem rá igazán, de bedobtam pár felszíni csalit, mert az idei évben nem nagyon volt alkalmam így pecázni, gondoltam rászánom ezt az alkalmat. Végül akciódúsra sikeredett, de nem voltam túl eredményes... :D 10 kapásból 1-et tudtam halra váltani és ezen kívül 4-5-öt akasztottam meg, ami lemaradt. Ez a felszínizés átka, de én rohadtul élveztem. :D

A következő alkalommal mentem oda vissza. Azonban még az előzőnél is zavarosabb volt  a víz. Mivel egyre gyakrabban köszöntek be csukák, így gondoltam megnézem mi újság velük. Köszönik jól és sokan vannak. Csak mint a nap végére kiderült főleg kicsik. 13 különböző halam volt, amiből csak 3 jött ki, megint 4-5 fárasztás közben, vagy a lábam előtt lemaradt, mire a meredek parton leevickéltem. Jobb nem volt sajnos közte... Így ezt a későbbiekben hanyagolni is fogom. A legérdekesebb dolgok: volt két csuka, az egyik 7 dobásból 7x, a másik 5 dobásból 5x vert oda és egyik sem akadt meg egyszer sem :D A nap elején elakadtam a csalival, nem akartam beszakítani, ezért felvettem a mellest és begázoltam érte. Egy igazán jellegtelen egyenes volt, egy kis uszadékkal a végén, kb métertizes-huszas vízzel. Ahogy lépkedtem egyre beljebb egyszercsak egy általam soha nem látott méretű domolykó jött fel a lábamnál, majd elindult a sodrásnak felfelé. 60+-os volt, úgy nézett ki, mint egy balatoni kikötői gigabalin. Kellett vagy 5 perc utána, míg szikrát kaptam... :D Szintén egy uszadékhalomnál egy 30-as kiscsuka úgy harapta el a 30-as körüli fluoromat, mintha ott sem lett volna. A csali persze ment a levesbe, mert süllyedő. ÁÁÁ! ezt nem hagyom annyiban, gondoltam begázolok, vhogy megkeresem. Kicsit feljebb megpróbáltam bemenni, de majdnem megmerültem a mellesben, így egyből az uszadéknál léptem be. Éreztem, hogy tiszta gally az alja. Lehajolni nem tudtam, mert méter plusszos víz volt, így fogtam egy vastagabb ágat, gondoltam majd megpróbálok ágakat felhúzni, hátha vmelyikre ráakadt. Az első húzásra feljött vmi kis vékony fűzfa gallyacska és a végén ott fityegett a csali. k. nagy mák! :D A csali előtt 5 cm-mel harapta el. Kötöttem gyorsan drótot ÉS! elsőre meglett a kiscsuka! :D

Aztán tegnap már húzott a szívem a Dunára. Régen voltam, az esténkénti egy kapásokat meguntam, inkább néztem eseménydúsabb pecák után. Nem akartam messze menni, nem is kapkodtam el, kilenc körül értem ki. Egy ideig nem adta, nem adta, aztán egy 6 cm-es uglyra egy 20 cm körüli kissüllő :/ Már itt is csak ezek a kicsik? Nagyobb aggresszívebb mozgású csalira váltottam és gondoltam szisztematikusan végigdobálom a kövezést. Megnéztem meddig dobtam le a csalit és még előtte pár méterrel  lebotorkáltam a újra. 10-nél többet sehol sem dobtam. Az 5.-6. beállónál aztán kaptam egy olyan ütést, hogy egyből tudtam, hogy jó halam van. Vagy 20 méterre jött, jó két percig úgy melóztunk, hogy nem is láttam. Aztán feljött az idei év legjobb süllője. :) Beterített még egyszer-kétszer, aztán gyorsan kivettem kopoltyúfogással. 65 centi volt faroktőig, teljes hosszra pedig 70 cm. Soha rosszabbat. :) Innen még átmentem megnézni a jászokat, de a szokott helyen nem találtam őket, talán még túl meleg a víz. Ellenben fogtam még az elsőnél is kisebb süllőt. :/ Úgy látszik aktivizálták magukat. Remélem sok megmarad és nem zabálják fel őket a kormoránok!

 

Hasonló jókat!