Az elmúlt héten, sikerült a hétvégét megtoldani még két nappal. A terv az volt, hogy szerda estétől szombatig kempingezünk a Duna parton.

Gondolom mondani sem kell, hogy egyéb teendők miatt már csütörtök éjszaka haza mentünk.. :) Pedig igazán jó kis helyet sikerült találni és hihetetlen, de még szúnyog is alig volt. Mondjuk volt helyette bögöly meg légy, de ki lehetett bírni. Minden gond nélkül elkészült a gulyás is, így igazán adott volt minden egy jó kis kempingezéshez. Na sebaj, ez van...így sem volt rossz, és meg is beszéltük Kingával, hogy mindenképpen megyünk még a nyáron.

A hely adott volt egy jó kis fürdőzésre is, de a 21 fokos víz, egyeseknek még egy kicsit hidegnek bizonyult.. :)

Csütörtök éjjel jön a hidegfront. Bíztam benne, hogy előtte szerencsém lesz és élni fog a víz, de nem történtek csodák.  Régebben, partról sokat horgásztam erre felé de most, csónakból kicsit tanácstalan voltam.  Némi próbálkozás meg terepszemle után, időről-időre az ismert parti pályára és annak környékére tértem vissza. Szerda este és az azt követő pirkadat is ott talált.  Este, volt úgy bő fél óra amikor körbe raboltak a balinok. Bökdösték, lekövették de semmi több... Nem is erőltettem sokáig. Helyette inkább twistereztem kicsit, a sóderes pálya nemrégiben megkotort gödreiben. Nagy vadban nem is bízva, vizsgáltam át a teleknyi területet. A várakozásokat hozva, néhány dobás után egy szűk 40-es süllő csimpaszkodott a gumira...

Alaposabban átkutatva, a gödör már nem adott többet és mivel sötétedett, átálltam a kövezés mellé. Két helyet szoktam itt horgászni. Egyik a kis, míg a másik a nagy süllős.. :)  A kis süllős lassú, sekélyebb vize beadta...a nagy nem...   11 után nem sokkal, a 7. hajó érkezése előtt fel is adtam, mert kezdtem tengeribeteg lenni... :D

 A fél 3-as kelésből, negyed 4-es kapkodás lett, de éppen kiértem még a pirkadatra. Az erőlködésem azonban csak egy kövér, kis hari díjazta...Úgy kiflibe vágta magát az áramlásban, hogy azt hittem egy kicsit jobb süllő...persze azért gyanús volt :)  A süllőt nem adta, így a balinokat kajtattam s közben figyeltem az ébredező természetet. Nagyon...de nagyon szeretem a kora reggeli időszakot. Ha a csipától alig lát is az ember, olyan varázsa van amit én leírni nem tudok. De nem is kell, mert tudjátok mind akik ezt olvassátok  :)                       Egy inni lejövő fiatal disznó csörtetése hozott vissza a merengésből és utána néhány balin rablás ébresztett fel igazán. Pár sikertelen akciót követően ahogy világosabb lett, volt egy rövid időszak amikor ették amit kínáltam nekik. Kettő olyan méretesen átlagos, és egy fotón aluli :) jött ekkor.

Kora este tartottam egy kis terep szemlét. Szerettem volna elszakadni az eddigi helytől, mert nem bíztam már a jobb halban rajta. Végül, egy mellék-ág befolyó vízére álltam rá, ami nagyon tetszett. Két komoly elvágó szegélyezte, az egyik oldalon sóderes, míg a másikon a parti bokrok dobták meg az áramlatot. Erősebb cuccal vallattam, mert harcsa gyanús volt a pálya, de két balinos ütés és egy süllős kapás után csak egy, már unalmasan egyen süllő okozott némi örömöt...Az is csak sokadikra és a fenék felett vezetett twinyóra.  A várt áttörést nem hozta a hely, de még erőltetni fogom az biztos, mert ott meglehet fogni a nagyot...  :)    Éjfél előtt mikor a vihar szele megérkezett, már robogtunk is hazafelé...

Pénteket még kibekkeltem valahogy.  Szombaton viszont már tervezgettem és pakolásztam, mert a hidegfront mögött egy lehetőség körvonalazódott... :)

Lehetőség egy kis nappali pecára, mert aki ismer az tudja, hogy nem igen merészkedem 25 fok felett a napsütésre. :D  Na meg a süllők, és csukák étvágyán is javítani szokott egy-egy ilyen komolyabb lehűlés, és mivel a süllőket hajkurásztam mostanában "eleget," maradt a csukázás. :)

Így esett meg, hogy vasárnap kora reggel már a kajakból nézhettem a napfelkeltét. Kicsit lekésve a kora reggeli szürkület első fél óráját, alig 5 óra előtt ültem a hajóba. Áteveztem gyorsan a pár száz méternyi célterületen, hogy nem horgásznak-e valamelyik stégen, vagy nem pontyozik-e valaki az egyik nád öbölben. Örömmel állapítottam meg, hogy csak az enyém a nádas... kezdődhetett hát a peca.                                                                     Pár perc múlva már tudtam, hogy jó döntés volt  lejönni, mert a bot már hajlott is egy szép kroki alatt. Egy kanalat evett meg, de csak hosszú kikövetés után verte le, alig pár méterre a hajótól.

 63 centi....  (mindig faroktőig mérve)

 És az öccse...

A java azonban csak ezután jött. Bő fél óráig semmi, ill. két gyenge kapás azért volt, de nem tudtam megfogni. A csendet egy kis csuka törte meg, ami egy házilag összetákolt fehér-piros mann's twinyóra érkezett. Pár dobás múlva, visszatettem a támolygót és egy tetszetős nádnyiladékba pöccintettem. A jól sikerült dobás után egyből magasra emeltem a botot, hogy elkerüljem a hínárba akadást. Egyet-kettőt azért libbentettem a kanálon, de utána elindítottam. 4 vagy 5 tekerés után éreztem egy nagyon finom ütést, a következő pillanatban meg egy másik, kicsit határozottabb koppintást, de nem volt folytatása. Egy pillanatra elgondolkoztam, hogy dobok egy másikat gyorsan ugyan oda, de helyette inkább lecseréltem a villantót a korábbi gumira. Eldobva egy nádszálon landolt... egy finom húzásra viszont leesett a nád tövéhez, és egy kevés süllyedés után elindítva majd megállítva, megint emeltem rajta egy nagyot. Visszahullás közben jött a finom kapás, ami egy pici koppintást követően, enyhe elnehezedés volt.....ezután indult a móka.  Kb az 5. pumpa ill. kirohanás után már a nádba is voltunk persze, és hadonászva hol a bottal, hol a lapáttal, próbáltam dűlőre vinni a helyzetet... :D   És jelentem sikerült !!

Ment jobbra...

Húzott balra....

 De csak feladta...

82cm... kb 5 kiló....

Mondanám, hogy a csúcson hagytam abba, de most nem ment. Visszatettem és levezetésként még másfél órát dobáltam, amíg az egyre erősödő szél miatt feladtam a pecát... néhány kapás mellett kettőt sikerült addig ....

Egy 50-es...

És egy 45-ös..

Sziasztok..  és persze görbüljön!

Üdv:

Barnabás