Sajnos ismét nem azt a korszakomat élem, mikor sokat pecáznék, de azért néha van rá alkalmam. Szerencsémre egészen jó horgászatok is kerekednek belőle, még ha a halak mérete hagy is kívánni valót maga után. De legalább nyálkás lesz a kezem, kint lehetek küszíváson, pukkannak a süllő rablások körülöttem, meg néha-néha beköszön egy-egy jobb hal is. Mint jó három-négy hete, mikor tettem egy balatoni kört... (mióta megírtam, már ezt is meghaladta az idő... :D most néztem ez a peca júni 9-10-én történt és egészen az elmúlt hétig nem is volt több. de múlt héten végre ismét mentem, lesz is miről írnom;) )
Bellyvel készültem, sajnos az addig kristálytiszta víz az előző napi viharnak köszönhetően bezavarosodott. Így lőttek a csukáknak, maradtak a balinok és a süllők. Persze ez mindig lutri... Szerencsére időben leértem, így szétnézhettem, találtam is egy helyet, ahol már napközben locsogott a kő mélyén a sneci. Persze ez lett az esti célállomás. Vártam a balinokat, de teljesen hiába. Elszórtan messze egy-egy rablás, de közel sem az, amit itt rendezni szoktak egy-egy jó napon. 8 körül fel is adtam és visszaevickéltem a kinézett helyre. Csak itt, egy 15-20 méteres sávon ívott a sneci, de már mikor visszaértem, akkor is elég intenzíven. Ott álltam, vártam a balinokat, de semmi. Szinte hihetetlen volt, hogy az intenzív ívás egy balint sem vonzott oda... Gondoltam is magamban, hogy nem túl előjel ez az este előtt. Süllőt reméltem, de itt kicsit elbizonytalanodtam.
Aztán ahogy teljesen besötétedett megjöttek. Először halam volt és csak utána indultak be a rablások. Egy salmo friskynek vágott oda, meg is ragadt. A szokásos mini balatoni süllő volt, de ennyi pecanélküliség után már ennek is örültem. Szépen rabolgattak, hullámokban jöttek, de nagyon nehéz volt megfogni őket. Akasztottam egy kicsit jobbat, az lemaradt, majd 5-6 rontott kapás után teljesen a felszínről pukkanós rablással szedte le a csalit. Először azt hittem mellévágott, kellett egy mp, mire rájöttem, hogy az álló csalit szedte le. Ez sem volt egy gigász, gyorsan ment is vissza. 11 körül kicsit csillapodott a roham, itt hoztam egy döntést, ami utólag nem volt túl jó ötlet. Gondoltam, hogy hajnalban felkelek és majd akkor megdobom az utolsó rohamot, meg majd balinozom egy kicsit. Ahha. :D Hajnalban ott ültem a kövön, se süllő, se balin... két órát gubbasztottam, de egy darab rablást nem láttam. Szerintem 20-30-nál többet nem dobtam. :D Mind1. Örök tanulság, amit néha figyelmen kívül hagyok: mindig addig üsd a vizet, amíg lehet... Párszor már előfordult velem, hogy otthagytam a tutit, aztán pár óra múlva meg vakartam a fejem. Szerencsére ebből van kevesebb. De most annyira fáradt voltam, hogy muszáj volt aludnom kicsit. (most hirtelen nem találtam a képeket a süllőkről, lehet közben töröltem őket. de remélem elhiszitek.. ;)
A héderezést a strandon folytattam, persze bottal. Van a strand mellett egy kikötő, ahonnan az elmúlt 20 évben rengeteg csukát szedtem már ki. Most is ez volt a terv, de a kikötőbe beszorult zavaros víz még rosszabbul nézett ki, mint a kinti rész, így persze hiába dobáltam. Már késő délután volt, láttam napközben, hogy egy távolabbi kövön mozog a sneci, itt is ívtak. Rablás egy-egy volt csak, az is elszórtan. Egy srác már jó fél órája dobált balinra, de nem tudott elég messze dobni. Meguntam a csukázást és gyorsan csalit cseréltem. A szerkó maradt az erős csukázó. Gondoltam ha valahol van balin, az ott lesz, ahol a legintenzívebben mozog a sneci. Első dobás bamm! Gyönyörű 2 plusszos balin szedte le a csalit. Gyors fárasztás, majd rilízeltem. Következő dobás bamm! Ugyanott, ugyanúgy, ugyanakkora. Jóóó lesz eeez! Ezt kicsit tovább kellett élesztgetni, de elúszott ez is. Leültem a kőre, gondoltam pihentetem a pályát, hátha nem mennek világgá. Pár perc után következő dobás, semmi. Következő: semmi. Aztán a harmadikra megint ugyanott, ugyanakkora. Egyszerű peca ez! :) Már fárasztás közben láttam, hogy erősen vérzik, torokra vette a csalit. Hiába vettem ki kopoltyú felől a csalit, hiába próbáltam életet lehelni belé, sajnos továbbra is erősen vérzett, így ő jött velem haza.
Tanulság? Az nincs. Hacsak annyi nem, hogy menni kell (szobából nehéz halat fogni :D) és figyelni a vizet, vmit mindig mutat, amivel lehet mit kezdeni...
Pecázzatok többet, mint én! Bár azt nem nehéz mostanában... :D
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.