Talán nem volt 80 kapás/akció a szokásos hétvégi 4 etapon de lehet, hogy több is, nem számoltam. Annyi viszont bizonyos, hogy idén jó eséllyel sajnos hasonló sem lesz, már ami a felszíni csalis pecát illeti. Október utolsó hétvégéjén sikerült méltó módon búcsúztatni kedvenc őszi hónapom, persze ehhez szükség volt a rendhagyó, meleg időjárására is...

Mind a két nap más-más helyeken tettem próbát, de az év közben kialakult forgatókönyvön csak kis mértékben változtattam. Mégpedig azt, hogy az egyre gyakrabban beköszönő kölyök csukák miatt  kicsit jobban górcső alá vettem a lassabb részeket. Így utólag okoskodva....jó döntés volt  :D

Mind a két reggel és este benézett pár csuka. Összesen 5 darabot fogtam amiből igaz három retúr, de kettő meg kimondottan szép volt. Egy 64 és egy 70 centis, amik már megropogtatták a 20 grammos botot és marha látványos, többszöri próbálkozással szedték csak le a felszíni csalit. A nagyobbik pl. 3x is nekifutott. Első alkalommal, teljes testével kiugorva szedte le a vízinövényfolt mellől. Fütyült a zsinór miközben elszaladt mellettem, majd vissza és ekkor leakadt. Fogtam a fejem, de ahogy észhez kaptam, visszadobtam a vélt helyére és rögtön ráment megint. (Hihetetlen, milyen buta mohók tudnak lenni, máskor meg .....   )   Másodikra, csak egy óvatos cuppanó hang és nagy tolóhullám kíséretében próbálkozott, de nem ette meg. Gondolkoztam a csali cserén, de végül is a banán ment vissza megint. Nem tanult a saját kárán, mert 3.-ra úgy lebombázta, hogy egy pillanatra valami svédországi videóban érezhettem magam. Főleg, hogy ezt a felfordulást követően még két látványos akcióval egy kis csuksz és egy domi is jött úgy, hogy csak fordultam egyet a víz közepén állva... szuper pár perc volt.

A domolykók aktivitása reggel, csak a ködfeloszlás vége felé volt a tetőfokán, mikor még nem sütött ki teljesen a nap.. Nehezen, de a sok-sok kapást követően ekkor ragadt oda a kicsiken kívül, néhány átlagos domi is...

Ahogy kisütött a nap leálltak a kapások ill. csak néhány bedőlt fa, vagy bokor takarásából indult és fulladt be, pár erőtlen akció. Egy kivétellel....amikor már éppen be akartam fejezni és csak félvállról dobtam meg egy árnyékban lévő elvágó mögötti öblöcskét, egy nagy tolóhullám indult meg hirtelen. Azt hittem, hogy csuka  de a következő pillanatban, amikor éppen levette a felszínen cikázó csalit, akkor láttam meg a gyönyörű, 50 centihez igen közeli domolykót. Fejben már lezárt pecán, a nyugalmi szintem az egekbe szökkent egyből és talán ezért is, de a csatát újfent elvesztettem...   Érdekes volt, hogy a nagy reményekkel várt délután és a rengeteg esemény ellenére, még kevésbé sikerült megetetni őket. Az áttörést a vasárnap este, talán a front érkezése hozta, amikor is a szürkület indította be őket igazán. Nekem úgy telt az október, hogy a napnyugta utáni időszak, majdnem tök süket volt mindig. Most meg úgy hagytam abba, egy nagyon aktív fél óra után sötétben, hogy már nem is láttam mi történik és állandóan partra dobtam a csalit...egészen a teljes sötétedés beálltáig ütötték-verték... ha nem lett volna annyi levél, akkor folytattam volna reggelig szerintem... :D   Legalább 15 különböző haltól volt kapásom ebben a fél órában, kettő leakadt, de 4-et sikerült kivenni amiből kettő az a masszív 40-es forma, ami már csinál nagy ribilliót...

....kicsit szomorúan írom, hogy bizony ezek az utolsó így megfogott domolykók az idén.... :(    Más módszerek, más vizek jönnek ezután, amiket most egy kicsit másodrangúnak érzek, de majd ráhangolódom remélem.... ;)

Sziasztok!  ....és persze görbüljön!