fishingeverywhere

Fish come in three sizes: small, medium and the one that got away

Egy estére emlékezve...
...és 2x a csatin

Augusztus 30. Vasárnap...

A hőmérő higanyszála a kecóban stabilan beáll a 30 fokra, ahogy magasabbra ér a nap. Ezért a rövid reggeli gombatúrából visszaérve, amikor egy közeli tó környékén kutakodtunk, hogy utána a vízben töltsük a nap ill. a hétvége jó részét. Közben élvezzük ahogy az újdonsült ötletként kihelyezett kenyérzsákon tobzódó snecirajt terrorizálja egy-két balin. Próbáltam megfogni őket napközben, de nem sikerült. Talán jobb is így, mert ugyanakkora öröm nézni ahogy időnként betámadják a kishalakat, bár a zavaros vízben a halat nem, csak a fröccsenéseket és a tolóhullámokat lehet látni. Arra azonban mindenképp jó volt, hogy beindítsa a horgász... ösztönét így, az a hétvége sem  telhetett el legalább egy kevés peca nélkül.

p1040551.JPGp1040566.JPGp1040567.JPGp1040569.JPGp1040562.JPG

 Estére tisztult annyit a víz, hogy esélyét érezzem a mozgalmasabb pecának...és mivel erre vártam egész hétvégén, az utolsó esetére még az indulás előtt hátha.... :D  Gyorsan összekapom magam és 5 óra körül irány a kigondolt szakasz. Ami nincs közel és autóval sem megközelíthető most a sár miatt ezért kilépek. A mellcsizma már félúton nagyon nyomasztó kezd lenni, és bár a csalán és a kora esti bögöly hisztériában azért jó szolgálatot tesz, mégis vegyes érzelmekkel vagyok iránta. Pedig akkor még nem is sejtettem, hogy kúszni és mászni is fogok azon az estén benne. Szinte csak pihenés képen dobok pár helyen, ahol szokott lenni ez-az, de most elég kuka a víz. Egyre több helyen állok meg és lépek a vízbe is néha, hogy kierőszakoljak valamit, de csak elvétve van egy-két kis domis érdeklődés. Közben a "tuti" helyre érve, ahol óvatosan próbálok lemászni a vízhez, de valami ágdarabkák lapultak a szedres alatt és éktelen ropogással törnek szét a mázsa +20 alatt. Mire nagy tolóhullám olvad szét a parti kövek előtt. Bosszant kicsit és közben inkább arrébb megyek, hadd pihenjen a pálya. Ahogy megfordulok valamin megakad a szemem. Persze nem egészen véletlenül, de erre azért nem számítottam. A bokrok és fák takarásának homályából fehéren villan ki valami néha, ahogy mozgás közben nézem. Megállva egy ponton keresnem kell megint a kis fehér foltot, de egy kevés helyezkedés után újra bevillan....és lám, egyből mosolyra húzódik pofám :D ( csak a rím kedvéért)

p1040581.JPG

Majd körbe járva ezt a részt és kicsit bebújva a bozótosba is, még több hófehér gömböt pillantok meg... ami hatalmas élmény volt, de felocsúdva kezdett már piszkálni az is, hogy nagyon megy le a nap és halat nem fogtam még. A legjobb időszakot nem akartam elszalasztani ezért úgy döntöttem, hogy mivel nem tudnám ezeket a szebb sárgadinnye vagy kézilabda méretű pöfetegeket hova tenni, egyenlőre ott hagyom és majd peca után visszatérek szüretelni.

p1040580.JPG

Így is lett és fájó szívvel ugyan de otthagytam őket, majd beálltam feljebb a vízbe. Egy ígéretes bedőlt fát megcélozva először fölé dobva csattogtattam el előtte a csalit, de miután erre nem mozdult rá semmi, mögé ejtettem. A zsinór azonban felakadt egy vékonyka ágon ami a víz alól bújt ki. Elég csenevész volt így gondoltam, ha odaér és beleakad majd simán letépem a bottal. Odaért, beleakadt és abban a pillanatban ahogy lendítettem volna a botot, szép cuppanós búrványban tűnt el a csali.... úgy meglepődtem, hogy leginkább csak emeltem nem bevágtam, de szerencsére és talán a kis ágnak is köszönhetően megakadt mert jó súly volt a túloldalon. Megindult és a könnyű cuccal alig bírtam eltartani a fától, de aztán engedett és komoly fejrázásokkal tudatta nem adja azért könnyen magát. Sejtettem, hogy az igazán szebb domikból lesz egy de amikor az opálos vízben felbukkant, bizony görcsbe rándult a gyomrom, nehogy leakadjon...ez végre ne.  Nem akadt le. A merítőbe végezte ahol kicsit gyönyörködtem benne és tippelgettem a méretét, ami garantáltan 60+ volt teljes hosszra.... de sajnos az örömöm csak addig tartott amíg abban volt. Mert ahogy kivettem a csalit belőle és a tarkóját alig átérve megmarkoltam majd a másik kézzel a gépért nyúltam...olyat rúgott magán hirtelen, hogy visszahuppant a vízbe és elillant....  Hogy miért nem hagytam a merítőbe amíg előveszem a gépet? Vagy miért nem vittem ki a partra?  Mert hülye vagyok....  egy csoffadt képem sem lett róla és aki szereti fotózni és visszaengedni a halat az tudja, hogy bár lehet hülyeség de ha nincs róla kép, az olyan mintha meg sem fogta volna... 

Nem sokkal utána még sikerült pár kapást begyűjteni és ha jól emlékszem 3 kis domi mellett jött két igen szép is, de már csak a vigaszágon indulhattak. Nem baj...tudom hol lakik és a mostani hétvégén remélhetőleg végre már jobb körülmények várnak. Szóval.... vágom a centit :D

p1040578.JPGp1040579.JPGp1040467_1.JPGp1040586.JPGp1040590.JPG

Végezetül a tervhez hűen, már szinte sötétben tértem vissza a pöfikhez. Hármat gurítottam ki a helyéről egyrészt mert annyi elég is, màsrèszt mert az felelt meg kb a napi 2kilós megengedett mennyiségnek. Így a többi talán lespórázik és akkor is lesz miért elgyalogolni ide, ha már a nagy domikat unnám esetleg... : )

Mondom én...kell ez a nagyobb merítő! :D

p1040594.JPG

 Megunni nem tudom mikor fogom, de mostanában szinte csak akkor veszem rá magam másra, ha árad. Így volt ez 2x is  amikor közel egy hónap különbséggel 1-1 délelőttre kinéztem a csatira...

 Nagy dolgok nem történtek, de azért adott. Balinok felszínire a csukeszok meg kanálra...az előbbiből pár kicsi is becsúszott, viszont a legutolsó már szépen kitöltötte a nagy csukának szánt merítőt. A felszíni is érdemel pár szót. Egy ősrégi Skitter prop. Nem akart forogni már régóta. Annak idején a tiszai hareszok adtak neki rendesen és hiába kínlódtam vele, nem forgott már tökéletesen. Gondoltam egyet és lecsíptem a propellert, de ez még nem volt elég. Kellett egy kis súlyt fúrni a farába és így már egy szépen mozgó wtd lett belőle. Persze csak arra az esetre, ha nem akarok beúszni a banánért... :D

p1040214.JPG

 

Folyatták rendesen ès a hínár is jött alul-felül. Kicsit kínlódós volt és főleg ezért sok csalit nem is tudtam próbálgatni.  A második alkalomra meg úgy beindult a parlagfű, hogy totál szét csapott. Korán el is jöttem, pedig aznap ettek jobban...   Sebaj. Kicsit robbanjon be az ősz és akkor visszavágó... : )

p1040217.JPGp1040218.JPGp1040222.JPGp1040527.JPGp1040523.JPGp1040526.JPGp1040529.JPGp1040530.JPGp1040533.JPGp1040535.JPGp1040540.JPGp1040546.JPGp1040550.JPG

Görbüljön!

Sziasztok!!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fishingeverywhere.blog.hu/api/trackback/id/tr7316192024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mosoni Horgász 2020.09.09. 12:19:18

Parádés!
A halak nálam is amnesztiások, (kivéve a pecsenyeharcsákat, mert azok bizony a fiilézőkés alatt végzik), de a száritógép gyakran túlórázik a gombákkal, amelyek téli napokon adnak majd vissza valami szép emléket a nyár végeből, ősz elejéből...

Barnabás.. 2020.09.10. 04:29:25

@Mosoni Horgász: Köszi!
A szárítót én is tervezek beszerezni. A napon szárítás elég macerásnak bizonyult nekem. Ráadásul mind kiderült, a madarak is szeretik a gombát... :D

fishingeverywhere

Két megszállott pecaőrült-pergetőhorgász. Duna,Tisza,Körös,csatornák, Balaton.

Friss topikok

süti beállítások módosítása