A havaseső kopogását hallgatva bizony, jobb helyen nem is lehetnék ebben a pillanatban, mint itt a meleg szobában a gép előtt...  a cím csalóka kicsit, és kattintás vadász tudom... :D  Mivel  horgászblogba illő tartalom nem sok akadt mostanában, így kerültem a billentyűzetet...

  Csendesen és mégis oly gyorsan eltelt a január, nem is értem.... Áradások csak jöttek-mentek, ezért néhány csatis pecával igyekeztem feldobni az év első hónapját. Ebből érdekesmód az a fél napos próbálkozásom volt a legizgalmasabb, amikor ugyan semmit nem fogtam, viszont olyan halakat láthattam a csatorna kristálytiszta vizében, amilyenekről álmodozunk. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy sajnos nagyon kevés ott idén a hal és ezért a kapókedvük ill. habitusuk meg sem közelíti a megszokott mércét. A nyomokat elnézve olyan horgász tömeg szabadult rá az elmúlt időszakokban a vìzre, ami messze túltesz a korábbi éveken. Az ilyen kisebb vizek mint ezek a csatornák, ezt még jobban megsínylették......                                                 A következő alakalommal  visszatértem, hátha a korábban látott  valamelyik szebb halacska éppen olyan hangulatban lesz, hogy megeszi a műanyagot, de amikor ez is egy jó nagy csattanós betlivel zárult, ezért legközelebbi alkalomra már egy másik helyet terveztem be. A kedvenc kis "csatornámat".... hal nem sok, de a puszta ottlét is öröm, ahol a magányos peca nem csak illúzió. Nincs szemét és a váratlan társaságot csak én jelentem egy-egy kíváncsi vidra, őz és hattyúk számára. Meg néha-néha 1-2 hal persze... ez utóbbi társaságnak azért külön örültem, még ha nem is történtek nagy dolgok, azért egy rendesebb csukeszt beadott.  A kis csukák is kezdik birtokba venni, így ha végre nem eresztené el a vízügy újra és újra a vizet, akkor bizony gyorsan helyreállna a kívánt rend...

Itt már legalább halas lett a fényképező is.... : )

 A csukatilalom megkezdésével szoktam bebiggyeszteni  amolyan téli-tél végi, kora tavaszi keszegezések címén, leülős pecákat. Így volt ez az elmúlt hétvégén is, amikor filóztam, hogy mi legyen. A csatorna mindenképp jó választás ehhez, de mivel a telken is körbe szerettem volna már nézni és a folyón is pont lecsengőben volt az aktuális áradás, ezért egy kis folyami peca lett belőle. A vízállás még korántsem volt az igazi, így a pergető cucc  itthon maradt, hogy véletlenül sem tudjak elcsábulni, és valami csali besszaggatós erőlködésbe fogni. Helyette már a szombat napfelkelte a parton talált, vödörrel, botzsákkal és a kisszékkel. Majd vasárnap délig, amíg az eső és a viharos szél kombója feladásra nem késztetett, persze a kötelező megszakításokkal, de 9 helyet ültem végig. Valahol 1 órát, de volt ahol 3-at is....pl ott ahol 15 perc után jött, majd akadt is le egy kiló körüli karesz. Az a jófajta folyami...tudjátok! Persze, hogy kitartottam utána, de minek?? 

Hát ezekért!!?? :D

Igen-igen....a makró módot elég sokat kellett használnom... : ) de valami faramuci ok miatt, mégis marha jól éreztem magam. Síri csend és sehol egy teremtett lélek másfél napig... Egy rendesebb dévér és az a karcsi volt a hétvége két csúcs hala. Persze mindkettő leakadt, így még egy sütésre való sem jött össze... :D  A 3.5 fokos víz miatt azért nem számoltam nagy dolgokkal, és mindenképp tervezek egy-két visszavágót, ha lemegy ez az áradat. Amit már nagyon várok!  ....Majd mesélek!!

Sziasztok!