Nehezen tavaszodott, tavaszodik idén... de április elsejére végre megmutatta magát itt, a kertek alatt is. Így végre nem kellett tök más égtájra utazni egy kis tavaszias hőfokért... bár, ez is csak rövid ízelítő volt a közelgő hidegfront árnyékában és a reggelek is igencsak csípősek voltak.  Lényegében 10 nap, amiben egy hosszú és egy rövid hétvége adott lehetőséget e csöppnyi szezon kiaknázására. Viszont legalább a szél is fújt....erősen és jó sokat.. :D  Sebaj, ...az április már csak ilyen de azért nagyon remélem, hogy májusra beáll minden a szokott medrébe.

Ha Április 1. akkor csuka... erről Zsolt tudna mesélni sokat : D Nekem csak olyan hébe-hóba, de most az első és a második áprilisi halam is az lett. Érdekes volt, mert a belső hang azt mondta tegyek fel előkét ezen a pályán, pedig inkább a márna miatt mentem oda kora reggel. Lebeszéltem magam róla mert még szinte sötét volt.... majd a második dobásban megütötte valami a wobblert.  Az elvágó víz határán törtènt fenék felett, és egy burványt is kavart. Gyanúsnak èreztem, így felraktam egy vékony wolframot és újra megkínáltam... meg is ette. Nem volt nagy harc, de rögtön sejtettem, hogy csuka lesz. Úgy is lett... méret körüli, hmm ..jó ez így az elején gondoltam, .. betli elúszott èn meg mentem tovább. Erőltettem mèg egy darabig a márnát, de mivel nem láttam egyet sem pedig a reggeli derengés is kezdett màr megszűnni elengedtem, és inkább a domis helyeket kezdtem vallatni. Közben az előkét is levettem mert elég tiszta volt a víz, a nap is jött már fel és szeretem azt hinni, hogy ekkor már zavarja a domit a zsinór látványa. Na de, ahogy levettem... kb a harmadik dobásba valaki beletolt és alig utolérve akasztottam. Az újdonsült kis takony 3-15-ös botom nyélből bólogatva tette azért a dolgát és rövidesen egy mérges csukaszempár meredt rám elég fura közönnyel... Kemény boton biztos össze vissza forgolódott volna és kivégezte volna a 26-os fc-t de most csak akkor vadult meg mikor a parti növények hozzáértek, viszont akkor már nyakon is csíptem gyorsan. Korrekt darab volt, olyan 70-75 teljes hosszra... Örültem is neki minta az a majom,,, :D  Mentem tovább...    Volt egy jó hely a közelben, oda igyekeztem. Gyakorlatilag egy partnak vágódó áramlás mögötti langó. Pár nm az egész, de "ül" benne néha 1-2 szebb domolykó.  Most is volt szerintem de csak az apraja jött, mintha ugyan azt az átlag domit fogtam volna ki újra és újra, 6x..  az 5 cm-es crank kicsit nagy volt nekik, ezért volt vagy egy tucat kapásom ez alatt a fél óra alatt. Néha olyanok, hogy majdnem kivette a kezemből a botot... biztos ami biztos  kettőt lefotóztam ès nehezen ugyan, de otthagytam őket. Majd a parton àtsètàltam egy olyan részre, ahol sokat kell ugyan menni egy-két kapásért, de azok többnyire nagyok. Éreztem hogy hideg még ehhez a víz és nem csak a lábamnak, mert két akció is befulladt a túl gyorsan elsodródó csali miatt, pedig az egyiket látva bizony az komoly volt..  persze lehet, hogy csak a pecás volt béna de nem baj, élvezte a kintlétet nagyon.. : )

 Délután újfent a márnás gondolatok miatt, egy másik részt néztem meg. Nem siettem mert általában a szürkület szokott működni, na meg közben azért megnéztem pár domis pályát is. Az egyiken paduc ívás volt, így az nem játszott, de a másik már szabad volt így újra beléptem az addigra már 12 fokos vízbe. Nehezen kb 1 óra alatt begyűjtöttem 5-6 akciót. Két rendesebb, olyan bruttó szűk 40-es domolykó mellett már nem tudom pontosan, de 1-2 kisebb is odaragadt miközben a fél szemem akkor már a márnás placcon volt. Ők meg ott, így át is álltam föléjük majd wobbler csere és jöhetett a lassú operáció. Legalább is arra készültem lélekben, ezét meg is lepett, hogy néhány dobás után oda is durrantott egy de olyat, hogy azt hittem letépi a horgot a wobblerről...  szerencsére a takony bot megint bizonyított, bár abban az áramlásban voltak néha kétségeim... : )  Marha kemény csávó volt, gyönyörű hal, jól megizzasztott......  hittem én de nem, csak megint lyukas a melles :O

 Na ezután jött az operálás. Jó egy órán át volt két ütésem is, de nem akadt meg egyik sem ..  ki érti? Egy inni vagy fürdeni lejövő disznó konda jelezte, hogy már eléggé benne vagyunk az estében, hideg is lett hirtelen úgy hogy elpályáztam. Csúcs volt... a bolondok napja működött :D 

Mind kiderült, ez a peca vitte a hétvégét, mert másnap olyan hideg lett, hogy nem akartam kimenni. Aztán mégis... miután a környékben és a varangyok párzási szokásaiban is gyönyörködtünk Kingával napközben, este kinéztem. Pár átlag domi mellett két szebb ütötte meg a mércét. Egyik már sötétben és fagyban... Halálra műtöttem a márnás helyet úgy, hogy ott voltak pár méterre fel-fel jöttek nèha de asszem csak egy ütésig jutottam. Lehet csontit kellett volna raknom a wobbler horgára... egyszer eskü kipróbálom :D

Másnap reggel "csak"" mínusz 3 fok volt, így újfent nekifutottam. Egy olyan pályára, ahol tavaly óta még nem voltam. Km-es szakasz jó tartásokkal.. szép halakat szokott tartani. Most is volt egèsz biztos, de nem bìrtam rendesebb halat fogni. Elleptek a kicsik, pedig mentem becsülettel és a végén már 8 centis wobblerrel dobáltam, de sokat az sem számított max kicsit kevesebb akadt meg. Egy 40-es domi vitte ezt a rövid reggeli etapot.. az meg kiugrott a kezemből  fotó közben... viszont a húsvéti nyuszit azért sikerült megcsìpnem : )

Más említésre méltó nem jut eszembe erről a hétvégéről. Viszont a következő hétvégén újra nagy tervekkel tértem vissza, a tilalom előtti utolsó esélyként. Péntek este a folyó felső szakaszán kezdtem amolyan terepszemle is volt, hogy mi van most a téli áradások után. Nem tetszett... simára tarolt part, feltöltődött haltanyák, lágyiszap lerakódás.. stb.  Újra kell tanulni, ami nem baj hiszen ilyenek a folyók csak, hogy ez itt nem egy egészséges építő/romboló munkája a víznek, hanem valami kényszerű deformitása az emberi beavatkozások nyomán. Volt azért pár hely ami tartja magát és ott sikerült is fogni. A viharos szél persze elengedhetetlen kelléke volt ennek a hétvégének is, így a pontos dobások a túloldalra csak jó súlyú csalival lehetett összehozni, főleg hogy a gázolás ezen a szakaszon nem lehet vagy csak nagyon körülményesen ezért ez parti pálya. Jól jött a héten kézhez kapott,  négy wobblerkészítő mester, Facskó Tomi, Marcsó Zoli, Gombár Peti és nem utolsó sorban Horváth Feri munkáit tartalmazó domis pakk. Végre bővült kicsit ezáltal a csalitáram ami eléggé aktuális volt már.    Na de vissza a partra...  Az első órában semmi nem volt, nem lehetett látni se hallani semmit. A víz akvárium tisztaságú volt, ezért a szürkületben bíztam jobban. Ugyanakkor több fokot is hűlt a héten, így azért a kérdőjel is ott lebegett...  Nagy nehezen egy bokorsor előtt kikínlódtam pár gyenge érdeklődés után egy nagyhalas kapásnak tűnő akciót. Addig-addig helyezkedtem míg meglett a jó szög és csali szín, igen a szín változása adta végül be a halakat,  pedig nem vagyok szín fóbiás.... de világos és sötét tónus azért legyen a dobozban. Most abból a csaliból ami kellett nem volt csak világos színű, viszont volt a hátizsákban fekete filc......uhh remélem Feri ezt nem olvassa.. :D  Elsőre megette egy kisebb, utána meg pár nagyobbacska is.

A következő etap szombat estére esett. Hideg volt a reggel,  már megint...nagyon, és jobban hittem a délután ill. kora estében. Az örömpeca miatt részben érintettem azt a szakaszt, ahol az előző héten sorra jöttek az egyen domik. Most nyomuk sem volt, mintha eltűntek volna. Nehéz volt még pár koppintásig is jutni bármivel  viszont volt két kapásom komolyabb halaktól....az egyik nem akadt meg. A másik a lerántott és már csak sodródó csalit verte le nagyon keményen. Az is elég rendben volt. Semmi extra, csak az a jófajta...teljes hosszra 47 centi. Megint a filces Dozer... ; )

 Vasárnap reggel akármilyen szar idő volt csak kimentem, mert délutánra már esőt is mondtak. Két és fél óra alatt össze vissza műtve a helyeket talán volt 5-6 akció. Nagy nehezen egy kicsi törte meg a hajnali csendet, miután már menni is akartam a következő helye de gondoltam csak dobok még egyet ahhoz a bedőlt fához aminek a tövénél kéne lennie jobbnak. Volt is...  a pontos dobás kellett a finnyás fejének : ) Majd egy óra eseménytelen peca után, és majdnem feladva a hülye szél miatt, de visszafelé még csak megnéztem egy másik ígéretes helyet, ahol beesett egy dagadék is. Mindkettő az a korrekt, masszív 45-ös forma kicsit más súlycsoportban...

 Így telt valahogy arrafelé a koratavaszt idéző vízhőfok és a tilalom kezdete közötti rövidke időszak. Egy darabig még el tudtam volna viselni ezeket a pörgősebb pecákat a belassult téliek után, de hát ilyen ez a tilalmakkal tűzdelt szezon. Sajnos jó csukás víz nincs most a fejemben így marad pár kísérleti peca. Azóta három kísérletet tettem, amiből kettőn volt érdemi horgászat, a csatornákon. Amik nem adták... Egyszer meg a dunán matattam egy keveset, rendbe rakva egy helyet amiben vannak reményeim máj. 1. után... Addig meg ezeknek a sztoriknak  is tudni kell örülni.. :D és majd májusban folyt. köv. másokkal, máshol...  ; )

Hali..

Barna