2017 szeptember 18, hétfő
Pár hét kihagyás után, ismét a Dunai ártéren ballagok. Azon elmélkedem közben, hogy lassan húsz éve, hogy taposom az öreg folyó ártéri ösvényeit. És még mindig nem tudtam megunni azt a rejtett izgalmat, és bizonytalanságot amit a Dunai peca előtt érzek, hogy vajon mi lesz ma ? Az idei soványka évem miatt azért sejtem, de a lehetőség mindig a vízben van......remélem  :)

A korábbi évek élményei amik a motivációt adják ilyenkor. Persze ezek a sikerek azért messze elmaradnak a komolyabb és tapasztaltabb horgászokétól, de én soha nem tekintettem erre holmi versenyként. Sokan már tényleg csak a darabszámok és kilók bűvöletében élnek. Azokról meg nem is beszélve akiket csak a haszonszerzés miatti mészárlás elégít ki.  Nagyon kevés emberrel beszélgetek a pecáról pont ezért, mert általában csak a vetítés, a hazudozás meg a nagyzolás megy minden szinten, de hát ugyanez megy az élet más területein is.  De lehet, hogy én meg állat kínzó vagyok, hogy sportból fogom, bántom a halakat és engedem vissza zömében. Mint ahogy mondták egyszer ezt nekem. Van benne igazság, de hát gyarló ember lévén  senki sem tökéletes.
Szerencsére kiértem a kőre mielőtt ezek a gondolatok elhatalmasodtak volna rajtam. :))  Csodával határos módon még a szél sem rebbent, és a nagy csend szinte tapintható volt. Túl nagy csend volt a balinos zátonyon is sajnos, pedig 300méter bozótharc árán jutottam  ki ennél a vízállásnál. Körbedobtam azért a zátony töréseit, ha már itt vagyok és láss csodát volt egy jó ütésem. De a 20. csali csere és sokadik beállás után már  beláttam, hogy ez a baller nem nekem volt szánva. Na vissza a kőre.  Itt ekkor már volt némi élet legalább. Az időnként rebbenő snecik jó jelnek tűntek és néhány dobás után volt is egy kapás. A rugany ráfolyás oldalán, kb 1m-es vízben ütött oda a csali kivétele előtt nem sokkal egy kis süllő, és egy pillanatra meg is akadt. A zavaros vízben is jól látszódott, hogy a nem épp kapitális 30 centisek táborához tartozik. Na mára ennek elvettem az étvágyát gondoltam és átmentem a spiccre. Úgy 3. dobásra nyúlt oda a tesója a felszínhez közel húzott wobblernek. Ez már rajta veszett átmenetileg és be is került a 35 centisek fotó albumába. :)) Ez 8 körül történt és ezután éjfélig csak egy gyenge kapás volt egy másik helyen.......Legalább süllő szagú lett a kezem...az is valami :)
Hatalmas gomba kb 10 kilós lehet. Vajon ehető?  :))
A csigák szerint biztosan...
 
Vasárnapra egy kis csatornázás volt a tervben. Amitől barátom szombati beszámolója a tömegekről majdnem elvette a kedvem, de végül a csukás élményeit is megosztotta velem, ezért mégis nekivágtam. Így már csak egy dolognak kellett még megvalósulnia. Mégpedig a kellőképp rossz időnek, hogy minél kevesebb embernek jusson eszébe kimozdulni, hogy tényleg csak a legelszántabb pecások legyenek kint, ami ebben az esetben négyet jelentett  pár km-en :) .....velem együtt....

Remekül indult. A kora délutáni érkezést követően, az első másfél órában jött pár darab, és kapás meg akció is volt bőven. Mint amikor egy zsombék mellett lapuló csukesz, szinte rá repült a beeső twinyóra, de elvétette. Következő dobásnál, meg komoly toló hullámot vetve követte, és kapta el amikor sűlyedni hagytam a csalit. De ez az idill olyan 3 körül véget ért, amikor változó intenzitással ugyan, de kisütött a nap és viharossá erősödött a szél. Így egy kicsit kínlódós volt már a peca, és a csukeszok is leálltak. Egy egész kicsi jött csak. Szürkületig nem is nagyon próbálkoztam, hanem inkább bejártam egy másik csatornát, és megnéztem a helyeket amiket majd késő ősszel, a növényzet  felszakadozása után szeretnék vallatni. Estére aztán visszamentem a korábbi részre. A víz egyre zavarosabb volt, a sok esőtől, de azért sikerült találni egy tisztább szakaszt, ahonnan még két csukát  kiműtöttem nagy nehezen. Így végül elég jó peca kerekedett...

Legközelebb megpróbálom a balinokat is, mert szépeket láttam.  Mondjuk az teljesen más megközelítést kíván itt a csatikon, de ha beüt pár sötét hátú csatorna balin, azért megéri egy kicsit dolgozni...

Üdv. és görbüljön nektek!!

 

Barnabás