Jó pár pecával adós vagyok, de most szokásommal ellentétben nem fogom mindet külön megírni. Inkább próbálom egy témára felhúzni őket, így akár 4-5 alkalmat is összesűrítek egy élménybeszámolóba. Mert hála az égnek élményből jutott bőven mostanában. Vhol ott hagytam abba, hogy újra elkezdtem pecázni és csúnyán megpocsékolt egy gyönyörű csuka a Dunán. Hetekig sajgó sebet hagyott... De komolyan! Sajnos kevés idő jut pecára, emiatt is fájt, hogy egy fotó erejéig nem tudtam kivenni, meg amiatt is, hogy szezononként általában egy-két igazán jó hal jut mostanában, így minden nagyot meg kell becsülni. De Barnának igaza volt. Megtaláltam, megakasztottam, az az élmény már az enyém. Minden harcot meg nem lehet megnyerni. Persze azért szeretném! :D Szóval azóta kicsit mániákusan jártam a nagy csukák nyomában, annyira, hogy szinte minden másfajta peca háttérbe szorult. Darabszámban nem volt erős az elmúlt időszak, de átlagméretben...Időrendben talán egy balatoni túra volt az első.

Szokásos időben kezdtem és 20 perc alatt volt 3 jó halam. Az első szákolás előtt ment el. Persze gumira jött ami kipattant a szájszélből mielőtt behúzhattam volna. Mondanom sem kell, hogy azt hittem eret metszek magamon, mert ez sem az a szép kicsi volt, hanem olyan 5-ös forma. 2 héten belül 2 jó csuka és mindkettő elment. Bravó Zsolt! :D Továbbcsorogtam kaptam egy olyan rávágást, hogy azt hittem kifordulok a kajakból, bevágok, luft. Húznám a csalit, furán jön a gumi, nem érzek semmilyen remegést. Megoldotta, hogy ne horgásszak tovább gumival... :D Gyakorlatilag kettéharapta a horognál. Nem csak a farkát vitte el, hanem a test nagy részét is. Ilyet még nem is láttam. :D Na fogok itt bohóckodni... Villantó fel, 5 perc múlva láttam egy rablást a nád tövében. Csuka? Egy burvány volt az egész. Gyorsan kiderült, mert rádobtam és már agyon is verte. Ez már akadt rendesen, hiába no a hármashorog nem hazudik. Teljes hosszra 75 cm volt, elsőre nagyon alábecsültem... Meggyőződésem, hogy a 3-ból ez volt a legkisebb, bár a középsőt nem tudtam megakasztani.

A következő balatoni pecám egy rapidpeca volt partról. Vettem egy új csalit (xrap peto), gondoltam megúsztatom. Második dobásra megette a zavaros vízben egy jó négyes. Nem mértem 80 centi körül volt. Mindig örülök, ha egy csali beváltja a hozzá fűzött reményeket. Itt már a dunai csuka miatti sebem kezdett gyógyulgatni.

Ezután volt egy keserves betlim a Balatonon (új részt erőltettem), meg egy majdnem a csatornákon. Sokáig egy sügerecske mentette csak a becsületet, de a végére egy nagyon jó dzsungelpeca kerekedett ki, ahol egy óra alatt volt 7 halam.Azonban a rengeteg növény miatt végül egy gyönyörű színű 45-ös formát sikerült csak kivennem.

A következő túránál gondoltam egyet és irány két napra a Tisza-tó. Hogy mennyire egy rugóra jár Barnával az agyunk, jelzi, hogy hívtam vasárnap délután azzal, hogy robogok a tározó felé. Mondta, hogy tök jó, mert ő éppen ott lapátol. :D Nem zavartuk egymás kis köreit (értitek... :D) mert két különböző szakaszán toltuk végül. Pár órám volt sötétedésig. Rengeteg akcióm volt, kikövetésem, rávágásom, de egyszerűen nem tudtam megfogni őket... Már majdnem szürkületben jött egy 80-as forma is a gumival, de semmi, aztán  kőkemény rávágásokat kaptam, de luft, luft és megint csak luft, míg egyszer csak megakadt vmi. Egy gyönyörű 30 körüli sügér. Az kijött, rögtön utána akasztottam még egyet, az már lemaradt. Vagy 10 rávágással zártam a napot, aminek a fele sügér lehetett.

Másnap új remények. Még sötétben mentem és hajnalban fogtam egy kb 25 centis süllőt kanállal. Elég sokat kellett eveznem, mire elértem addig a részig, amit kinéztem. De nagy csalódás volt. Zavaros víz és elég eseménytelen időszak várt. 2 balint azért összekapartam egyet gumival, egyet wobblerrel, de azon kívül megint csak a rávágások és lemaradt csukák jellemezték a napot. Ráment a délelőttöm és a kora délutánom.

Aztán egyszer csak egy mélyebb részen rengeteg halat láttam fordulni, ugrani. Keszeg, kárász volt. Kopogott rajtuk a csali. Egyből arra gondoltam, hogy hol állna csuka, ha nem itt. Egy realisztikus nagyobb gumit tettem fel, gondoltam alájuk horgászom. Az egyik legjobb érzés számomra a pecában, mikor kigondolsz vmit és működik... Hát ez nagyon működött! :D Első dobás a csalival és olyan rávágást kaptam, hogy egyből tudtam ez nem makett csuka lesz. Szépen dolgozott a mélyben, jól is akadt neki, szóval nem volt kérdés, hogy kiveszem. Gyorsan lőttem róla pár képet és elengedtem, hadd ússzon. Nem mértem még, szóval a későbbiekből becsülve úgy 85 centi körül lehetett. Én itt már megvoltam, megcsinálta a napomat.

Na de még van vagy másfél óra sötétedésig, ha már itt vagyunk pecázzunk! Következő dobás bang! áááá! Ilyen nincs... Érzem ugyanaz a kategória. Sokáig fel sem tudom húzni. Fárasztás közben Janibá' épp arra jön és rámcsúszik egy lakóhajóval. :D Része akart lenni az élménynek, úgy kellett szólnom mikor már másfél méterre volt a kajakomtól, hogy egyrészt fárasztok, másrészt annyira nem biztonságos, hogy ennyire közel kavar. Gyorsan beszákolom, még nagyobb, mint az előző. Na ezt akkor centizzük. 90. Alakul! :D Ha már letette mellettem a horgonyt, kérem lőjjön pár képet. Visszarakom a halat kicsit rendezem magam.  Az elégedettség nem biztos, hogy leírja amit éreztem... :D

Következő pár dobás nem ad semmit, ezért odébbcsúszok 15 méterrel. Horgony le, első dobás bang! Nem hiszem el! És megint nagyon jó hal. Felhúzom, baszki ez nagyobb, mint az előző :D Persze rátekeri magát a horgonykötélre... Oké. Belenyúlok a vízbe amíg tudok, felrántom a kötelet és közben alátolom a szákot. Kb mire beszákolom pont addigra esik ki a csali a szájából. Centi. 95. A vigyor gyakorlatilag ráfagyott az arcomra az elmúlt 45 percben... :D Ezután nem volt több akcióm ezen a helyen.Tervben volt még, hogy kimegyek sügerezni szürkületben az előző napi helyre, de már érthető okokból nem izgatott... Az adrenalin még dolgozott bennem sokáig, nehezen aludtam el.

Másnap a terv az volt, hogy megnézem az előző nyerő helyet, aztán rámegyek egy új részre. Azonban amikor reggel odaértem,Janibá' és a rokonság már körbeülték hajókkal, így az kiesett. Hála az égnek, amíg láttam őket nem fogtak semmit, mert a sorsuk nem lett volna kétséges. Filé, filé, filé.... Reggel gyorsan fogtam egy balint, volt pár kapásom, egy kicsi kijött.

Aztán dél körül megint a hely felé vitt az utam, üres volt a placc, gondoltam miért ne? Talán kettőt dobtam és ott volt a jó halam megint. Gyönyörű 90 centi körüli csuka jött ki. Még a szákból is kiugrott a végén. :D Pár kép és megúsztattam ezt is.

Nem akartam sokat időzni ott, így egy újabb túrára vállalkoztam, de végtelen sulyomtenger volt az a rész ahova mentem, szinte dobni se tudtam. Furcsa volt, hogy ott még nem szakadt fel. Rengeteg halat láttam benne egyébként, később még jó lehet az a szakasz. Aztán a nap végét a nyerő helynek szenteltem, de eltűntek a keszegek és velük elmentek a csukák is. Délben még ugyanúgy kopogott rajtuk a csali, mint előző nap, azonban késő délutánra nyomuk sem maradt. Kiálltam még egy másik részre, ott még összekukáztam egy kisebb csukát, majd úgy döntöttem ennyi most bőven elég volt. :)

Kedden tettem még egy 3 órás kitérőt egy Duna mellékágon és két egyívású 35 centis bugylit fogtam, egyet kanállal, egyet meg wobblerrel.

Szóval ez az elmúlt pár pecám összefoglalva. 11 csuka amiből 6 volt 75 centi felett. A dunai fiaskóra már szinte nem is emlékszem...

Hasonló jókat!