A május második felét elvitte a víz. Ezt kihasználva hagytam, hogy más dolgok kerüljenek előtérbe ezért rég jelentkeztem... Kutyafuttában azért mindig ránéztem a vizekre és ha extra tartalommal nem is, de némi tapasztalattal mindig gazdagodtam. ( Más szóval nem fogtam semmit, de nagy szívás az volt )... :D   Persze volt az is, de ez csak vicc...  nem kell mindig rohanni és ahogy Zsolt is írta egyszer, néha meg kell állni fújni egyet... Hát én megálltam.  Álltam a Tisza parton, Szolnoki mércén 550-nél....

A balinoktól forrt a víz, a bot meg a kocsiban.....tudom!! :)     Félórányi sárdagasztás lett volna a forduló, így hagytam őket.

Aztán álltam egy reggel a Dunán, Bp-i 500-nál...  már bottal a kézben, amit talán 5.dobásra egy szebb balin honorált... meg utána vagy kétszer, de akkor nem adta.

És persze az Ipolyon. Tölgyesi 200 felett valahol...   Itt, a Tomi lapos farkúját nézte be, a padmalyban leselkedő, hasonlóan testesebb jószág. És hanyadik dobásra?  Úgy 5.  :D   Meg egy jó domi, ami balinnak hitte magát...

Az Ipoly....hát igen. Zeng a partja az ottlétemtől. Dekopír, fúró és ecset nyelet gyakrabban markolászom mostanában mint a botét, de azért a kertek alatti sáros ösvényen a csizmám nyoma is fellelhető... Korai kelés, már ha sikerül, és irány a part. Este ugyan ez a menetrend. Két-három óra, pár kapás és 2-3 hal a jutalom ezekért a rapid pecákért, és meg is van a szuper kaland ebben a környezetben ami feltölt egész napra.

Egy alkalmat ragadnék ki ezek közül, mert akkor volt valami a levegőben azt hiszem és meg voltak őrülve. A reggel még átlagosan jópofán indult. Már korán meg is lett alapozva néhány domival. Az egyik egész jó, ami szinte a fű alá beeső csalit verte telibe. Mivel szinte mindent ütöttek vágtak így persze, hogy a felszíni peca, azon belül is a jól bevált banán kapta a főszerepet aznap..  A sok kapás között, amik javarészt kis domik és balinok voltak,  egyszer csak a felszínre jött rá egy nagy márna is, de sajnos nem szedte le. Pedig érdekes fogás felszínire, és micsoda csata lett volna...

 Ezután, lassan kezdtek ébredezni a balinok is, amik nem adták könnyen magukat. Végül egy mélyen benyúló bokor árnyékából jött ki egy a banán után, de csak odanyúlt. Gyors cserét követően, a folyásban meg-meg indított lebegő csalinak azonban már nem tudott ellen állni...

 Könnyebb eső után, az esti etapot kicsit korábban kezdtem, mert ugyebár volt valami a levegőben és a víz is eleget apadt. A reggeli pályát pihentetve új részre gyalogoltam, ott sekélyebb és úgy-ahogy már belehetett menni a vízbe. A part mindkét oldala előtt mély padmalyos, bedőlt fákkal tűzdelt ez a szakasz. Középen viszont sekélyebb ezért szépen el lehet menni úgy, hogy mindkét part egyenlő távolságra legyen ahol főleg dominak tálalom. Míg a meder közepén meg a balinos tolásokat, rablásokat lehet fürkészni. Kényelmes és pontos horgászat ez, amit ha jó a hely, a halak díjaznak.. És mit ne mondjak  díjazták...  A teljesség igénye nélkül most csak kettőt emelnék ki ha megengeditek, amik a legszebbek voltak ekkor....de milyen szépek, és elöljáróban annyit, hogy csak egy balin volt a pályán...az is leverte magát egy hülye helyzetben, tehát mi marad?  :D

Nem tudom mi lesz. Mi újat hozhat még a víz, ha majd úgy igazán beáll, de az biztos, hogy már most nagyon várom minden percét, pedig nemrég jöttem el.... :D

Görbüljön nektek is!

Barna