fishingeverywhere

Fish come in three sizes: small, medium and the one that got away

Január 31.

A vasárnapi betli nem hagyott nyugodni. Nem lehet így vége, de talán túl leszek rajta valahogy gondoltam..... :)


4.25 : Csörög az óra. Hátat fordítok neki és próbálok vissza aludni. Tudom, hogy nem az enyém szólalt meg. Lehet, hogy önző dolog de jóleső érzés fog el.

7.25 : Elsőként nyitom az ajtót, mint általában.  Jól esik reggel ez a pár perc csend és nyugalom, mielőtt a többiek is befutnak. Egy bögre teával a kezemben bámulok ki bambán a raktár ablakán és ekkor jut először eszembe, hogy ma van az utolsó nap, a nap amikor még lehetne.........ekkor nyílik az ajtó, és csapódik is utána csúnyán kollégám háta mögött. Nem az ő hibája, csak az ajtó ilyen béna...
9.25 : Nyugodt nap a mai. Van teendő mint mindig, de nem törjük magunkat. A targonca is csak azért lett beindítva mert az útban hagytuk tegnap.  Egy lehetőség motoszkál bennem, de elhessegettem...
10.25 : Kiadtuk az árut és a kapu gombjára tett kézzel állok, de nem nyomom meg. Tekintetem a raktár épülettel szemben lévő zöldellő szántót figyeli. A napsütés és a madár csicsergés miatt szinte zavartan rohannék a naptárhoz, hogy biztos, biztos, hogy január 31.-e van???  Persze tudom. Hiszen ez már a sokadik ilyen nap ezen a télen, és ekkor már azt is tudom, hogy kimegyek délután. Ha csak 2-3 órára is de kimegyek.... és megnyomom a gombot.
11.25 : A kollégáim tudják a szitut, ....  ismernek.  Miután átbeszéljük, hogy délután nincs kilátásban semmi eget rengető dolog, poénos megjegyzéseiktől kísérve hagyom ott őket és ülök kocsiba.
12.25 : Kiérve, halkan éppen csak benyomom az ajtót, mert ahol leteszem a kocsit már dobni is szeretnék.  A szikrázó napsütésben kint lenni jó, de nem bízom a kapásban. Talán majd később, ha megnyúlnak az árnyékok lesz valami...  Óvatos vagyok az elvárásokkal, mert vasárnap csúnyán mellényúltam egy másik hellyel. Pedig beleraktam mindent egy tutinak gondolt részen, ami ráadásul nagyon messze is van nekem.  A több km-es gyaloglás helyet bicajt  hoztam, amit az út elején vállamon kellett vinni, de utána remek volt és gyorsan eljutottam vele a célba...csak minek ...  :)  na de vissza a tegnaphoz...
13.25 :  Bő fél órája vallatom, de csak egy kölyök csuka szánt meg, bár ez már most több mint vasárnap. Akkor is volt 3-4 kapás meg lekövetés, de nem bírtam fogni belőlük.  Tervem az, hogy ha ez a szakasz nem adja, akkor átmegyek egy másik részre szürkület előtt , ahol szintén láttunk szebbeket.  Most egy keskenyebb, sekély rész mellett gyalogolok és nem is igen akarok dobni, csak ímmel-ámmal itt, ott....   Oda sietek ahol legutóbb volt egy brutál rávágásom az éppen megindított csalira, de a tőlem megszokott módon az sem lett meg :)  Egy kis kiszélesedésnél nagyon tetszik a zöldellő sás, egy öblöcske mélyén és nem bírom megállni, hogy ne dobjak. Mondanom se kell, hogy első dobásra rádobok a növényre és egy nagy levéllel csörlőzöm vissza.... nem dobok újra oda, mert ha volt alatta valaki az már úgy sincs. Helyette egy hosszút balra, amit a gyenge szél nem tolerál és be akarja tolni a nádba, de időben fékezem és pont a jó helyen csobban, a nádtól csak pár centire a csali.  Emelek a boton, nehogy leérjen mert egyből rátapad a zöld takony ami a csatorna alját borítja és oda a dobás. Az emelés végén viszont érzek valamit, és bizonyíték képen burvány is jelzi az érdeklődőt. Mellé nyúlt, bosszankodom de azért résen vagyok, mert sejtem ill. bízom benne, hogy itt még nincs vége, nem szúrta meg hátha újraaaa...!!!   Nem tudom befejezni a gondolatot, mert már előttem jár a csali és a nyomában egy, az átlag csatorna csukákhoz képest gyönyörű csuka, és tünteti is el azt a pofájában egy szempillantás alatt..... ( jártam úgy mostanában hasonlóval, hogy beszívta és egy pillanat múlva fújta is ki a csalit, nem volt időm reagálni, sem felfogni...)  De ez óvatlanabb volt és rajta vesztett. A rövid fárasztás során a parti sásba dugta fejét szégyenlősen, ahol megdermedt és mozdulatlanul várta sorsát. Persze amikor hozzáértem úgy megvadult, hogy alig győztem... De visszatéve meg úgy úszott el mind a 69 centijével, olyan nyugalommal mintha mi sem történt volna.   Fura volt.... :)
Ahogy Zsolt mondta "...69..?? na, az már majdnem 72!!.....  :D
Megkésve bár, de törve nem....nyomtam meg a gombot :)
 
Ezután már csak lebegtem. Egyik beállóból a másikba repkedtem mind egy gigantikus  kolibri... :) rövid úton jött még egy kicsi, azután meg 2 jobbnak mondható 2-2.5 körüli.  A szürkület előtti időszak meg tök süket lett... de kit izgatott már.
16.25 : A szezon lezárva!

Nyugodjatok ill. akarom mondani sokasodjatok békében :)

 

Görbüljön!! Sziasztok!

Barnabás

A bejegyzés trackback címe:

https://fishingeverywhere.blog.hu/api/trackback/id/tr313883664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

fishingeverywhere

Két megszállott pecaőrült-pergetőhorgász. Duna,Tisza,Körös,csatornák, Balaton.

Friss topikok

süti beállítások módosítása