Süllő helyett minden más..

2017 május 3, szerda

Barnával tervezgettünk egy szigetközi túrát a süllő tilalom feloldására, ez az érkező kávé miatt meghiúsult. Pedig Mosoni Horgász segített nekünk előzetesen az ígéretes helyek feltérképezésében, de inkább nem indultunk el nyugat felé a bizonytalanra. Ha április végének megfelelően 16-17 fok körül lett volna a vízhőmérséklet, akkor bevállaltam volna, de a 10 fokos víz semmi jóval nem kecsegtetett, így másban kellett gondolkozni. Szóval van durván két napom pecára, hova menjek? Balaton? ÁÁÁÁ! Tele lesz, a hideg víznek köszönhetően mindenhol kint áll még a süllő, gondolom nem gyenge mészárlás ment a hétvégén. Marad a Körös. A vízállás ok, nem árad, rá kell próbálni. Barna ráadásul lement csónakkal. Azonban én még előtte tettem egy rövid kitérőt a Dunán a bellyvel. Tényleg rövid volt, annyira jött fel a víz, hogy nagyon korlátozottak voltak a lehetőségek, a hideg vízben a hal sem mozgott, így 3 óra peca után, pakolás-pucolás. Pont szürkületre leérek! Innentől pedig inkább beszéljenek a képek.

Első este:

A kettő együtt talán kiadott volna egy sztenderd dunait

Éjszaka. És most az invazív blokkunk következik... :/

Erről sokat nem tudok mondani. Eddigi pályafutásom során egy darab busát fogtam, de itt most annyi állt... Az elsőnél még be is mondtam Barnának, hogy harcsa, olyan gyönyörűen szedte le a víztetőről a skinnert, tőlem 2-3 méterre. Fel is csapott. Aztán mikor először felbukkant, láttuk, hogy nem harcsa, meg azt is, hogy rendesen szájban van. Nagy balin? Hatalmas csalódás volt a vége. :D Mondjuk nem volt rossz fárasztani a 7-28 gr-os bottal és a kis 1000-es jimm hillel.

Hajnal:

Fejbe akadt, csak így tudtam kivenni sérülésveszély nélkül

Este:

A másnap hajnal teljesen kuka lett. 3:30-tól nyomtam 6-ig, de rablás sem volt. Aztán amikor abbahagytam elkezdett esni az eső. Lehet ezt érezték.

Elkövettem azt a hibát, hogy az első éjszakát végignyomtam, így másnap csak aludtam és agonizáltam. Velem volt a belly és rá akartam menni egy vízre, amit régóta nézegettem, de soha nem pecáztam rajta. Mindig próbálok beiktatni új vizeket, új helyeket, ami nehezen megy, mert abban a kevés időben ami rendelkezésre áll hajlamos vagyok inkább "tutira" menni, mint kockáztatni a betlit és kihagyni a halfogást. Viszont a második estén aludtam 4 órát éjszaka és a reggeli peca után is még egy kicsit, így 10 körül éreztem elég energiát arra, hogy vízre tegyem a bellyt és kicsit tempózzak. Kb. délután 4-ig volt időm még. 11-től 1-ig semmire semmi. Gondoltam magamban, hogy ez a hely is megy a levesbe... Aztán a sztenderd egyórai csuka kajaidőben szó szerint fejbe dobtam egy gyönyörű példányt a villantómmal. :D Kicsit befásultan dobáltam, mikor vizet ért a kanál és "elakadtam". De abban a pillanatban láttam is villani a halat a tiszta vízben. Nagy volt. A fék felsírt és kiakadt... :/ Nem vágtam be neki. Na de innen indult a henger. 4-ig 8 kapás, 6 akasztás, 4 kijött. Mindenféle méret volt a 35-től az 54-ig. Az 54-es sajnos elhalálozott, ezért láttok róla bilincses képet. A gipot egy mp alatt a seggéig nyelte, hiába próbáltam meg kopoltyú felől kiszedni, a gyomorszáját is fogta az egyik ág. Gyönyörű csukák voltak, erejük teljében. A lemaradt halak jó kilósak, másfelesek voltak. Az egyikről nem készült kép, olyan 50 körüli volt. Kifektettem, és mielőtt kiszedhettem volna a horgot ugrott egyet és kép nélkül távozott. Azzal a lendülettel a szájfeszítőmet is kiütötte a vízbe. Akkor jutott eszembe, hogy hátul ott az új merítőm. Balfaszkodom itt... :D Menetközben rájöttem, hol hibáztam az első két órában. Azt hittem, hogy kint állnak a szélében, ezért azt szórtam bőszen, közben meg 5-6 méterre a parttól volt egy belső törés és az összes onnan, vagy beljebbről jött. Velem mindig ez történik amúgy, ha új vízen vagyok. Mikor mennem kell, akkor indul be igazán a halfogás... :D